A Magyarok Jogvédelme a Kárpát-medencében elnevezésű konferencián, Budapesten november végén két napon át összegezték a Kisebbségi Jogvédő Intézet szervezésében, milyen is a határon túli magyarság helyzete, és mi mindent tudtak tenni a lassan elmúló esztendőben a jogvédelem terén. Csóti Györgyöt, az intézet igazgatóját kértük fel, hogy értékelje az idei tevékenységüket.
Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója
– Az állandó jogsegélyszolgálati irodáink egész évben rendelkezésükre álltak és állnak a hozzájuk forduló magyaroknak problémáik, kéréseik kezelésében, így védjük honfitársainkat az elcsatolt területeken. Ügyvédeink egyre több peres ügy vitelét vállalják el. Folytattuk a nyári egyetemek szervezését, konferenciákat és egyeztetéseket tartottunk. Ezenfelül a felvidéki földkárpótlási törvény diszkriminatív rendelkezései következtében károsult személyek másfél évvel ezelőtt megkezdett ügyét még fokozottabb odafigyeléssel kezeltük, és az erdélyi restitúciós ügyekkel is foglalkoztunk. Ez utóbbi esetében súlyos megkülönböztetést követtek el a magyarokkal szemben, egyebek mellett az a gyakorlat alakult ki, hogy a már visszaadott ingatlanokat újra államosítják. Ez a két utóbbi témakör viszonylag új tevékenységnek számított az intézmény életében, amire nagy hangsúlyt helyeztünk, mint Beke István és Szőcs Zoltán védelme ügyében. A szokásos évzáró konferenciánkon neves magas rangú politikusok, jogtudósok számba vették a kisebbségi jogvédelem területén történt legújabb fejleményeket, lehetőségeket, és értékelték ezeket. A partnereink beszámoltak az eltelt esztendőben végzett tevékenységükről, hogy milyen sikereket és sikertelenségeket értek el, ami most is nagyon tanulságos volt, értékes információcsere alakulhatott ki az elcsatolt területeken dolgozó munkatársaink között, és még nincs vége az esztendőnek, hiszen december 14-én, pénteken reggel 9 órára a Kisebbségi Jogvédő Intézet egy újabb konferenciát szervez Budapesten, a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében (Városház u. 9–11., 2-es kapu), amelyen Igazságot Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak címmel a példátlan romániai koncepciós perről fogunk értekezni.
Az intézet igazgatójaként, az önök által vállalt tevékenység során mi a legfontosabb küldetése?
– A magyar nemzet sorsa. Elnézést, hogy ilyen nagy szavakat használok, nem félek kimondani mindezt. Azt nyilatkozom, amit gondolok, érzek, ami a szívemen van. Az egész nemzetért szeretnék dolgozni, ezt teszem 30 éve. Csinálom, amióta lehet, azelőtt, a kádári időszakban ezt nem tehettem. Nekem mindenki egyformán kedves, és mindenkit nagyon szeretek, aki az elcsatolt területeken él, és mi most az ő jogvédelmükkel foglalkozunk.
Szándékukban áll-e a vajdasági vagyon-visszaszármaztatásra külön odafigyelni?
– Igen, mert ott is erősen akadozik a vagyon-visszaszármaztatás a kollektív bűnösséggel sújtott emberek esetében. Ha jól értesültem, csak egyedi kérdésekben, egyénileg lehet kérni a vagyon-visszaszármaztatást, holott azelőtt kollektíven ítélték el őket. A rehabilitációt egyénileg kell kérni, az ártatlanságukat bizonyítani, majd utána kérni a visszaszármaztatást is. Mi nem tudjuk az összes jogtalanságot felderíteni, nyomozómunkával nem foglalkozhatunk a Kárpát-medencében, ezért arra kérünk mindenkit, hogy forduljon hozzánk bizalommal, csakis úgy tudunk segíteni. Szakértőcsoportunk jogászai rendelkezésre állnak, szakmai tapasztalataik legjavát nyújtják a tanácsadáskor és a jogvédelem során. Csak kapcsolatba kell lépni velük. Mi az elcsatolt területeken élőkön kívánunk segíteni, bárki megtalálhat bennünket a www.kji.hu honlapon. A sajtó is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy „hirdethetjük az igét”. Külön köszönöm a Magyar Szónak, hogy közös célunk ismertetéséhez hozzájárul. Mi elhivatottan a magyar nemzet megmaradásáért és felemelkedéséért küzdünk – válaszolta Csóti György.
