Szerbia évente több mint egymillió tonna búzát termel, mindez mellett kenyeret importál. 2018-ban 3,1 millió euró értékben hoztak be félkész állapotban lévő pékárut az országba, leginkább Románia, Németország, Bulgária és Horvátország területéről, a behozatal pedig tavaly megduplázódott. A múlt évben 6000 tonna friss kenyeret és egyéb péksüteményt importáltak több mint 6,8 millió euró ellenében, írja a Politika.
– A fogyasztók számára valószínűleg mindez hihetetlenül hangzik, de a pékségekben árult friss kenyér és péksütemény jelentős részét, sok esetben akár több ezer kilométeres távolságokból szállítják ide nyerges vontatókkal, félig előkészített állapotban – olvasható a napilapban.
A behozatali péksüteményeket félkész állapotban importálják, majd a vásárlók orra előtt készresütik, így nyeri el végleges formáját. Ezután már csak a fogyasztó kezébe adják, illetve ő maga leemeli valamelyik üzletlánc polcáról, abban a hitben, hogy minden szempontból friss terméket kap kézhez.
Az újabb keletű gyakorlat a kereskedőknek egy kényelmes és gazdaságos megoldás, hiszen bármikor rendelhetnek azonos minőségű félkész terméket. A sütés folyamatát bármelyik munkás el tudja végezni, ami akár bele is tartozhat a munkakörébe, nincs szükség egy plusz fizetett pék mesterember ténykedésére, aki után járulékot kell fizetni.
A Politikában megjelent cikk írója szerint a fogyasztóknak nem kellene kétségbe esniük, hiszen a péksütemények előkészítésére alkalmazott, ún. parbaking sütési technika, amikor a pékárut félig megsütik, hirtelen lefagyasztják és szállításra előkészítik, egyre inkább elterjedt a nagyvilágban és mindinkább kiszorítja, leépíti a hagyományos pékmesterséget.
A hír hallatán a Beta kikérte Zoran Pralica, a Szerbiai Pékek Uniója elnökének véleményét, aki szerint a péktermékek megnövekedett behozatala mellett, 40 százalékkal több a pékség, mint amennyire valójában szükség volna.
– A fagyasztott és félkész kenyér behozatalához leginkább a Lidl és hozzájuk hasonló üzletláncok, hotel- és étterem-hálózatok járulnak hozzá, melyek a mindig meleg péksüteménnyel győzik le a konkurenciát. Az említett megrendelők, általában központi pékséggel is rendelkeznek valahol külföldön, ahonnan az elosztás indul. Ez a gyakorlat teljesen normális a világban. Szerbiában is vannak olyan cégek, amelyek fagyasztott péksütemények forgalmazásával foglalkoznak, a fő fogyasztói bázisuk pedig külföldön van, tehát leginkább importból élnek – nyilatkozott a Szerbiai Pékek Uniójának elnöke.
Az elnök szerint a péktermékek megnövekedett behozatala mellett további probléma, hogy az optimálisnál 40 százalékkal több pékség üzemel. Az országban gomba módra szaporodnak a pékségek, amelyek egyrészt lefojtják a piacot, másrészt nem tisztelik a különböző előírásokat és a munkásaikat nem jelentik be.
– A becslések szerint 7000 kiskereskedelmi pékség működik az országban, de azt pontosan nem tudjuk, hogy hány tulajdonos áll mögöttük, mivel nem egységesen jegyeztették be a vállalkozói tevékenységüket, tehát megeshet, három pékség mögött ugyanaz a személy áll. Azt mindenesetre a vak is látja, a piac telített és ez különösen Belgrádra érvényes. Sok városban több a pék, mint amekkora igény lenne a lakosság számához viszonyítva – mondta el Pralica, aki kitért a többi megoldásra váró problémára is. Szerinte az ország pékiparának sürgősen szüksége van a kisipari kamarák felállítására, ahogyan a kisipari tevékenységről szóló törvényre is, akkor talán csökkenteni lehetne a jelenleg fennálló szakképzett elárusítók és pékek okozta hiányból fakadó problémák számát.
A rendelkezésre álló adatok alapján Szerbiában naponta 3,5 millió kenyeret készítenek, évente pedig 100 kilót fogyasztunk belőle lakosonként. Ez háromszor több mint amennyit Európa lakosai átlagban fogyasztanak egy év alatt.
