A köztársasági képviselőház első alkalommal tűzte napirendjére az Európai Bizottság Szerbiára vontkozó országjelentését, pontosabban az illetékes bizottság által megfogalmazott jelentéssel kapcsolatos záradékokat. E záradékok kapcsán a hétfői ülésen a jelenlevő miniszterek, illetve a kormányfő az eurointegráció jelentőségére mutattak rá, arra hogy maga a társulási folyamat, illetve a megkezdett reformok a lakosság érdekeit szolgálják, hiszen a jogok érvényesítése mellett az életszínvonal emelkedéséhez is hozzájárulnak.
Az Európai Bizottság (EB) jelentése kapcsán megfogalmazott záradékokat Kovács Elvira, a parlament eurointegrációs bizottságának elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője ismertette. Elmondta, az EU bővítéspolitikája metodológiájának szempontjából a fundamentális fejezetek megnyitása és a lényegi reformok megvalósítása kulcsfontosságú Szerbia, illetve az egész Nyugat-Balkán számára. Az éves jelentésekben ezek után egyre nagyobb helyet kap a politikai kommunikáció. Az új tárgyalási fejezetek megnyitása a joguralomban elért fejlődés mértékétől függ majd, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd eredményességétől.
Szerbiának sürgősen fel kell gyorsítania és el kell mélyítenie a megkezdett reformokat az igazságszolgáltatás függetlenségének elérésében a sajtószabadság biztosítása, illetve a háborús bűnök feltárása, valamint a szervezett bűnözés megfékezése érdekében.
A képviselők elé terjesztett dokumentum öt következtetést tartalmaz, amelyek közül az egyik az, hogy a parlament tudomásul veszi az EB-jelentés ajánlásait, különös tekintettel azokra, amelyek a joguralommal és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatosak.
Üdvözlik a kormány azon törekvéseit, amelyek az EU teljes körű tagsága feltételeinek elérésére vonatkoznak, és arra szólítja fel a kormányt, hogy tartson lépést a társulás új metodológiája által szabott határozottabb dinamikával.
Tudomásul veszi azokat a megfogalmazott javaslatokat is, amelyek a parlament munkájára vonatkoznak. Kijelentették ugyanakkor, aktívak kívánnak maradni a pártok közti párbeszéd megvalósításában is, amit az Európai Parlament figyelemmel kísér.
Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője felszólalásában rámutatott, a VMSZ véleménye szerint az EU csakis Szerbiával és az egész Nyugat-Balkánnal lehet egységes és teljes. Az elmúlt időszak nehézségei arra mutattak rá, hogy Európa országai csak együttesen tudnak megküzdeni a problémákkal. A bővítéspolitika a béke, a biztonság és a jólét politikája. Így szerinte a jelenlegi hatalomnak mindent meg kell tennie a teljes tagság elérése érdekében, a hatékony igazságszolgáltatás, a korrupció felszámolása, a gazdaság, valamint az alapvető szabadságjogok megerősítése, a szomszédos országokkal kialakult konfliktus rendezése érdekében, valamint a Belgrád–Pristina-párbeszéd kapcsán is.
Ana Brnabić kormányfő felszólalásában kiemelte, Szerbia stratégiai prioritása az euróintegráció. Miután annak három alappillére közül a gazdasági reformok, valamint az államigazgatás kapcsán előrelépések történtek, a kormány figyelmének középpontjába a joguralom kerül. Elmondta, az EU-val folytatott tárgyalások során 18 fejezetet sikerült megnyitni, ezek közül azonban kettőt ideiglenesen lezártak, illetve további 5 vár arra, hogy megnyissák.
Enis Imamović, az Egyesült Völgy-SDA Szandzsák koalíció képviselője arra mutatott rá, hogy nem egyforma a kisebbségek helyzete Vajdaság és Szerbia más területein. Ő ezt a bosnyák kisebbség hátrányos helyzetére vetítette ki. Kijelentése azonban vitát váltott ki. Kovács Elvira arra mutatott rá, felolvasva a jelentés kisebbségre vonatkozó részét, hogy az nem említi a kisebbség hátrányos helyzetét Szerbiában, illetve azt is cáfolta, hogy egyes kisebbségeknek nagyobb jogai lennének például Vajdaságban, mint az ország más területein. Gordana Čomić emberi jogi miniszter is azt hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogok mindenkire egyformán érvényesek. Hangsúlyozta, nemzeti és etnikai hovatartozása szerint senkit sem érhet megkülönböztetés. Brnabić arra szólította fel a képviselőt, mutasson rá, hogy a jelentés mely része foglalkozik a bosnyák kisebbség megkülönböztetettségével. A vitát végül Imamović zárta le, kivonulva az ülésteremből.
