Az Amerikai Egyesült Államokban a felszabadítás napjaként elhíresült napon jelentette be Donald Trump, hogy a világ több mint 160 országra vámokat vet ki. Akkor sokan úgy vélték, ez a nap majd úgy kerül be a történelembe, mint amikor a világ az addig ismert formájában megszűnt, és megkezdődött az új világrend kialakítása. Máig sem lehet valójában megítélni, hogy a bejelentés vajon egy jól megfontolt és kielemzett mesterterv része, vagy csak valamiféle blöffnek tekinthető. Védelmi és nemzetbiztonsági, világgazdasági, geopolitikai, és nem mellékesen kereskedelmi vetületeinek analízisei mellett számos egyéb szempontból vizsgálhatjuk a történéseket. Már korábban is kibontakozóban voltak olyan globális trendek, melyek arra utalhatnak, azoknak lesz igaza, akik szerint az új világrendet már nem meghatározott szabályok, hanem különféle alkuk és szövetségi rendszerek fogják meghatározni. Az ugyan nem állítható, hogy ez a globalizáció végét, a rá jellemző folyamatok visszafordítását jelenti, de sok minden megváltozhat. Ha tovább fokozódik a rivalizálás, egy valódi kereskedelmi háború fog kibontakozni, aminek nem lesznek igazi győztesei. Miközben csak kapkodni tudtuk a fejünket, hogy az USA és Kína hogyan licitálja túl egymást a vámok és viszontvámok kérdésében, fontos megjegyezni, hogy bizonyos határon felül már értelmetlen a számolgatás. Bizonyos szint felett ugyanis már egyszerűen megszűnik az áruforgalom, nincs értelme a matekozásnak.
Nyertes szituáció, nyerő kombináció
A klasszikus értelemben vett kereskedelem egy úgynevezett win-win szituáció, aminek általában csak nyertesei vannak. Az emberi civilizáció fejlődése során sok esetben generálta a fejlődést technológiai és minden más értelemben is, hogy az emberek specializálódtak. Az úgynevezett komparatív előnyök kihasználása a globalizáció egyik pozitív mellékhatása volt az újabb korban is. Trump második elnöksége radikális változásokat hozott az Egyesült Államok külpolitikájában. A vámok drasztikus növelésének belengetése, az USA kiléptetése egyes nemzetközi szervezetekből, illetve az új politikai irányzatok Európával szemben és a Közel-Keleten, szintén komoly változásokat hozhat. A korábbi világrend egyik alappillére volt a viszonylagosan szabad, részben azonban szabályozott nemzetközi kereskedelem. A protekcionizmus rövid távon egyes országok esetében eredményeket hozhat, hosszú távon viszont a globális ellátási láncok széttöredezéséhez, új szövetségek kialakulásához vezethet. Amerika ugyan erőt tud demonstrálni, de hosszabb idő távlatában a történések várhatóan felgyorsítják az alternatív gazdasági és politikai blokkok kialakítását. A dolog úgy is elsülhet, hogy USA egyre inkább kívülállóként vesz részt a globális döntéshozatalban. Kína és olyan más feltörekvő hatalmak, mint India vagy Brazília pedig növelhetik fajsúlyukat. Az amerikai intézkedések hatására a világrend meg fog változni, de nem tudni, milyen trendek alakulnak ki. Az USA befolyása megnőhet, de az sem kizárt, hogy csökken. Az olyan nemzetközi szervezetek, mint a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) legitimitása és hatékonysága meggyengülhet. A kooperáció, a hosszú távú együttműködés helyét egyre inkább az alkalmi szövetségek, fenyegetések és gazdasági zsarolás veszi át.
Elveszik a réven, bejön a vámon
A vámtarifák ritkán hozzák meg az ígért gazdasági előnyöket. Erre figyelmeztetett egyik blogbejegyzésében Ralph Ossa, a WTO vezető közgazdásza, a gazdaságkutatási és statisztikai részleg vezetője.
Név szerint ugyan nem említi sem Trumpot, sem az Amerikai Egyesült Államokat, de nyilván a vámok kapcsán most mindenki ezekre asszociál. Vámokkal esetenként a hazai termelést lehet megvédeni. Hatásuk azon alapul, hogy a vámtarifák növelik az importáruk hazai árát. Hatásuk azonban nem merül ki ennyiben. A közvetett hatások összetett módon áramlanak át a gazdaságon, megváltoztatva az arányokat, árakat, béreket, de még az árfolyamokat is, új kereskedelmi mintázatokat hozva létre. Nehezen vitatható következtetése szerint a vámtarifák nem csupán eszközök a hazai iparágak védelmére, valamint a bevételszerzésre, de olyan politikai eszközként is működhetnek, amelynek széles körű, esetenként nem kívánt következményei vannak. Rövid távon igazoltak és hasznosak lehetnek, hosszabb távon azonban hatásuk több hátránnyal, kevesebb előnnyel járhat.
Egyelőre az tűnik biztosnak, hogy az előttünk álló időszak komoly kihívásokat tartogat a világgazdaság számára. Az USA kereskedelmi politikája továbbra is meghatározó szerepet játszik a globális piacokon. Ezt mutatják a rég nem tapasztalt tőzsdei ingadozások is. A helyzetre azonban olyan szempontból is tekinthetünk, hogy a politikai feszültségek elkerülhetetlenül gazdasági és kereskedelmi konfliktusokhoz vezettek a történelem során korábban is. Ha az a mesterterv része, hogy a politikai feszültségek enyhítése a fő cél, a vámokról pedig egy békésebb időszakban lehet majd egyezkedni, akkor akár még jó irányt vehetnek a dolgok.
Nyitókép: pixabay.com
