A magyarkanizsai Járás védelméről, a vízháztartás helyreállításáról és a terület fenntartható használatáról tartottak szerdán tanácskozást a városháza nagytermében. Az eseményt az újvidéki BioSense kutatóintézet szervezte, számos civil szervezet, az önkormányzat és külföldi partnerszervezetek képviselőinek a részvételével.

Április végéig virágzik a Járáson a tavaszi hérics (Gergely József felvétele)
A két éve védetté nyilvánított terület kezelője a Palics-Ludas Közvállalat, amelynek igazgatója, Dobó Márta rámutatott, nagyon büszkék arra, hogy a község önkormányzatával közösen, illetve szakértők bevonásával Magyarkanizsa is részt vesz egy ilyen projektben, és úgy véli, minden adott ahhoz, hogy ez sikeres legyen.
Szekeres Ottó, a Palics-Ludas Közvállalat természetvédelmi őrszolgálata vezetőjének elmondása szerint a legnagyobb problémát a területen jelentkező egyre krónikusabb vízhiány okozza. A csatornázás következtében az alacsony vízjárásos területek, szikes tavak teljesen kiszáradtak. A biológiailag legértékesebb területek kerültek végveszélybe. Széles körű együttműködéssel, a vízügyi és a természetvédelmi hatóságok, valamint a civil környezetvédő szervezetek bevonásával megoldható a vizes élőhelyek újjáélesztése. A megoldás kézenfekvő, ahogyan korábban a csatornázással lecsapolták a vizet, ugyanezen az úton vissza is lehet hozni. A műszaki megoldás adott, már csak politikai döntés szükséges, és kis ráfordítással meg lehetne tartani a Járáson a csapadékvizet. Vajdaságban 24 darab kétfunkciós csatornarendszer létezik, amelyek nemcsak el-, hanem vissza is tudják vezetni a vizet.
További pozitív példákat hozott Ecsedi Zoltán, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület egyik munkacsoportjának vezetője, aki a magyarországi Balmazújváros környékén, hasonló élőhelyen végzett természetvédelmi beruházásokat mutatott be, és javasolta alkalmazásukat a Járáson. Elmondta, hogy ebben a megvalósult projektben az önkormányzat, a gazdálkodók, a természetvédelmi szakemberek és a vízügy együtt gondolkodva megvalósít egy észszerű csapadékhasznosítást. Úgy véli, hogy helyi szinten a légköri aszály mérséklése segíthet a továbbiakban. Ahogyan fogalmazott, vissza kell vizesíteni a tájat. Rámutatott, hogy egy nagy szivacsot kellene létrehozni, a vizet a talajban kellene tárolnunk, és nem csak a felszínen, egy ilyen visszanedvesített talajban pedig fenntartható mezőgazdaságot, jószágtartást lehet megvalósítani.
Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere szerint sokan, sokat beszélnek a környezetvédelemről, de kevesen tesznek érte. Ennek tipikus példájaként említette a magyarkanizsai Járást is, ahol számos ritka és veszélyeztetett, védett növény- és állatfaj él, a másik oldalon azonban ott van az egyre jobban terjedő mezőgazdaság, és ez a kettő legtöbbször egymással szembemegy. Az érintett feleket, intézmények, közvállalatok képviselőit, mezőgazdasági termelőket, környezetvédőket kell egy asztalhoz ültetni, és egy olyan kompromisszumos megoldást kell találni, amely tiszteletben tartja a természetvédelem értékeket, ugyanakkor helyet biztosít az egyre gyorsabban fejlődő mezőgazdaságnak is.

Nyitókép: A vízhiány miatt a ritka nagy goda is felhagyott a költéssel (Gergely József felvétele)