A demokratikus reformok végrehajtásának tekintetében a balkáni országok közül Szerbia esetében jellemző a legjelentősebb visszafejlődés – értékelte a Freedom House a Tranzíciós országok című jelentésében. Utóbbi a közép-európai és a közép-ázsiai térség országaiban méri évről évre a demokrácia szintjét. A szervezet 1-től 7-ig pontozza a demokrácia szintjét, hét különböző területet figyelembe véve: választások, civil társadalom, független média, demokratikus kormányzás, önkormányzati demokrácia, bírósági jogi keret és függetlenség, korrupció. Szerbia aktuális demokrácia-pontszáma 3,79 (ennek alapján a demokrácia arányát 46 százalékosra becsülték), ezt megelőzően pedig 3,89 volt.
Az idei jelentésben Szerbiát immár harmadik alkalommal nem a konszolidált vagy a félig konszolidált demokráciák, hanem az úgynevezett hibrid rezsimek közé sorolják. Ezek olyan országok, amelyekben tartanak választásokat, ám a demokratikus intézmények nem kellőképpen stabilak, ebből adódóan pedig nem érvényesülnek maradéktalanul a politikai és a polgári szabadságjogok. A Freedom House szerint ezekben az országokban egyrészről politikai represszió figyelhető meg, másrészről viszont megszervezik a választásokat. A szervezet öt kategóriába sorolja az államokat a végső pontszám alapján: konszolidált demokráciák (5,01-től 7-ig), félig konszolidált demokráciák (4,01-től 5-ig), hibrid rezsimek (3,01-től 4-ig), félig konszolidált autokráciák (2,01-től 3-ig) és konszolidált autokráciák (1 és 2 közötti pontszám). A hibrid rezsim kategóriába ezúttal 11 országot soroltak a vizsgált 29 közül.
– A hibrid rezsimekben a tisztségviselők az oszd meg és uralkodj elv szerint járnak el, ezzel csökkentve az ellenzéki politikai tömörülések támogatottságát. Szerbiában például miután a hatalomnak nem sikerült megállapodnia az ellenzéki pártokkal az április 3-i választások feltételeiről, a Szerb Haladó Párt bizonyos ellenzéki csoportosulásokat rábeszélt arra, hogy írjanak alá egy ehhez hasonló megállapodást, ezzel viszont szinte a hűbéreseivé tette ezeket. Emellett jellemzőek az úgynevezett ad hoc politikai és polgári csoportosulások, amelyeknek az a feladatuk, hogy gyengítsék az SZHP politikai ellenlábasait. Az SZHP támogatta a zöld polgári opciót, ezzel csökkentve a környezetvédelmi megmozdulások támogatottságát. Az SZHP-t támogató médiumok megbolygatták az Együtt Szerbia Győzelméért ellenzéki tömörülés belső stabilitását és egységét – áll az N1 tv összeállítása szerint a Szerbiára vonatkozó jelentésben.
Bosznia-Hercegovinára a Szerbiához hasonló mértékű visszaesés jellemző, míg a nyugat-balkáni országok közül Koszovó fejlődött a legtöbbet a Freedom House által vizsgált területeken, itt a demokrácia pontszáma 3,14-ről 3,25-re növekedett. A térségben egyedül Horvátországot sorolják a félig konszolidált demokráciák közé, a többi ország vonatkozásában viszont a hibrid rezsim besorolás jelenik meg.
A vizsgált 29 ország közül már csak hatot minősítenek konszolidált demokráciáként, Csehországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Szlovákiát és Szlovéniát. Nyolc országot minősítettek konszolidált autokráciaként: Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Oroszországot, Tádzsikisztánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt. A jelentésben abbéli aggodalmuknak adnak hangot, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója felgyorsítja a nem demokratikus folyamatokat Európában és Eurázsiában.
