Annyiszor olvastunk már a finn iskolák eredményességéről, hogy én – noha nem vagyok pedagógus, csak témaérzékeny – nagyon szívesen megismerkednék közvetlenül a gyakorlatukkal. A napokban újfent olvastam, hogy a finnországi oktatási intézményekben a diákok étkeztetése is prioritás. Az iskolai menzákon változatos ételeket készítenek, ráadásul friss gyümölcsök, zöldségek közül választhatnak a tanulók. Emellett az egészséges étkezés fő pilléreire, az ételek elkészítésére is tanítják őket a háztartástanórákon. Ez arrafelé nem „divatjamúlt" dolog. Az egészséges életre való nevelés így nem csupán egy lecke, hanem a mindennapok szerves része.
Egyet kell mindezzel értenem, annál inkább, mert azzal szembesülök, főleg a középiskolák és a városi általános iskolák környékén, hogy a diáksereg ennivalóért sorakozik az iskolaközeli pékségek valamelyikében, miközben idegesen nézi az óráját, elvégre a szünetben enni, társalogni, wc-re menni is kellene, de nem jut mindenre idő. A kulturált étkezésre végképp nem.
Az iskolai konyhák nem dívnak, a pékségek meg gombamód szaporodnak. Közben ki tudja, mi mindent „csomagolnak be" borsos áron az éhes ifjúságnak, és hányan maradnak éhen, mert nincs pénzük.
Az sokkal inkább kitapintható, hogy az így cseperedő gyerekek ezt az életmódot teszik magukévá, és felnőtté válva is csak kapkodva, csipkedve, „menetközben" étkeznek, nem sejtve a finnek „igazát": ha az egészségre nem figyelnek, akkor a betegséggel kell szembenézniük.
