Végre vége a hosszúra nyúlt télnek. Mert ne feledjük: március elején éjjel még mínusz 18 fokot mértünk, és sok hó esett. A hónap legvégén szerencsére már plusz 19 fokot mutattak a hőmérők. Sejteni lehetett azonban, hogy sokáig nyakunkon marad a tél. Sőt figyelmeztetést is kaptunk erre vonatkozóan. Nem a meteorológusoktól, sem amatőr társaiktól. Az utóbbiak közül tavaly ősszel sokan próbálták meg előre jelezni a következő évszak alakulását. Nyilván akadt köztük néhány, akinek bejött a prognózisa. Az emberek többsége mégsem vette komolyan ezeket, inkább elhitte, hogy az enyhe tél után márciusban beköszönt a tavasz. Ha azonban a megfelelő időben odafigyeltek volna a természetre, rájöhettek volna arra, hogy sokáig marad a tél. A diófák ugyanis ezt már az ősszel jelezték: úgy, hogy rengeteg terméssel ajándékozták meg a természetet. „Tudták”, hogy sokáig kell várni a tavaszra, ezért addig is minél több táplálékról kell gondoskodni a szabadban élők számára. Nem árt tehát szemmel tartani a diófákat, meg a fenyőket és a tölgyfákat, mert ezek is hasonlóképpen cselekszenek: bőségesen hullajtják a termésüket, ha ősszel bajt észlelnek. Előrelátóak, segítőkészek. Különösen hasznosak tehát a mai világban, amikor az emberek esetében már csak ritkán számíthatunk ilyen önzetlenségre és nagylelkűségre.
