Valaki felröptette a kacsát a fővárosi médiában, hogy a Zombor környéki falvakban mezőgazdasági és állattartó munkákat végeznek az ott tartózkodó migránsok. A hír hallatán igencsak elcsodálkoztam. Nem azért, mert nem hallottam ilyesmit, hanem mert képtelen voltam belátni a dolog logikáját.
Béreg központjában várakoznak a migránsok (Kabók Erika 2017 nyarán készült felvétele)
A szervezett körülmények között Zomborban tartózkodó migránsok mindössze 2-3 hetet töltenek a befogadóközpontban, a teljes ellátás mellett napi zsebpénzt kapnak. Olyan okostelefonokkal villognak, amilyenről álmodni se merek, olyan márkás cigarettákat füstölnek, amelyek árát meg sem tudom becsülni. Ugyan miért menne az ilyen migráns falura gyümölcsfát metszeni, vagy jószág alól ganézni, még ha odahaza éppen mezőgazdasági munkát is végzett?
De nem hagyott a kisördög, utánajártam a dolognak. Előbb a magyar többségű településeken érdeklődtem, majd a többi környező faluban, de mindenütt elkerekedett szemmel fogadták kérdésemet.
– Nálunk nincsenek migránsok, olyanok meg pláne nem, akik dolgoznának valakinél. Tőlünk még a cigányok is elköltöznek, mert képtelenek beilleszkedni a mezei munkába – hangzott az egyik frappáns válasz.
Kacsa volt a hír, így nem válik legendává a kapanyelet forgató zombori migráns alakja.
