Napjainkban pofán rúgnak mondatok a sajtóból. Nem vagyok nyelvész, ennélfogva magam is borzasztó nyelvi bakik elkövetésére vagyok hajlamos, de egyes szövegektől mégis földbe gyökerezik a lábam, kinyílik a bicska a zsebemben, fölforr az agyvizem. Az UNCHR Menekültügyi Főbizottságáról olvasok az egyik portálunkon, és fölakad a szemem, mint a gutaütött kutyámnak szokott heves izgalmában. Az UNCHR, vagyis az ENSZ menekültügyi Főbiztossága rövidítésének helyesírása: UNHCR, vagyis a cikkben a betűk permutálva, végtére jelentésérték nélkül jelentek meg. Hab a tortán, hogy az említett szervet nem főbizottságnak, hanem főbiztosságnak hívják. Két szóban szarvashibák: mire számíthat a továbbiakban az olvasó? Megmondom. Zombor város hivatalos honlapja a kihívás napjáról tudósítva Zmaj Jovan Jovanovićnak tulajdonítja az U zdravom telu – zdrav duh mondást, amit mi ép testben ép lélekként ismerünk. A szerb nyelvű hírt egy másik helyi portál is kritikátlanul átvette.
Nem kétlem, hogy az újvidéki költő valóban leírta a szentenciát, aminek latin eredetije rövidített változatban így hangzik: mens sana in corpore sano. Az eredeti szerző viszont Decimus Iunius Iuvenalis római költő, aki a második század legelején fogalmazta meg szatírájában, hogy Orandum est, ut sit mens sana in corpore sano. Vagyis: Azért kellene imádkozni, hogy ép testben ép lélek legyen. Ezt persze nem kötelező mindenkinek tudnia, de az újságírónak illene.
