Böjtmás hava, tavaszelő, kikelet hava, halak hava. Sok szép névvel illették az idők folyamán a naptári tavasz első hónapját, márciust.
A paraszti életben a mezőgazdasági munkálatok kezdetének az ideje. Fontos hónapja volt a régi idők emberének, talán éppen ezért fűződik hozzá sok időjáráshoz kapcsolódó megfigyelés. Március azonban a húsvéti nagyböjt hónapja is. Ilyenkor tilos a vigadalom, a nagy ünneplések és a hús fogyasztása. Öreganyáink még a mindennap használatos edényeket is eltették, és külön fazékban vajjal főztek.
A régi szokások szerint Gergely napján (március 12.) a diákok kéregetéssel próbálták megteremteni tanulásuk anyagi alapjait. Sándor napja (március 18.) az első fagymentes napnak számított, sok helyen ilyenkor vetették a zabot. József napja (március 19.) a keresztény hit szerint Mária férjének a napja. József az ácsok védőszentje. Azt mondják, ezen a napon szólalnak meg a madarak. Benedek napja (március 21.) pedig a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a tavasz hivatalos kezdete. Ekkor duggatták a fokhagymát, mert úgy hitték, csodatevő hatása lesz. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.) pedig a palántaültetés és a faoltás ideje.
A több emberöltőnyi tapasztalat igazságértékét néha-néha megcsúfolja az időjárás, a lényege azonban máig tartja magát. A szoba portalanítása, a kertek tavaszi munkálatai, a test és a lélek böjti megtisztulása ma is él még közösségünk nagy részében.
