Elcsépelt közhely, hogy a pénz utáni, olykor meddő, rohangálásban egyszerűen elfelejtünk beszélgetni. Ha mégis akad egy kis időnk, akkor a mobiltelefon gombjait nyomogatjuk, vagy a számítógép előtt kuksolunk. Pedig olykor üdítően hatna egy jó kis beszélgetés. De mit tegyen az ember két lánya, ha a város két ellenkező részén lakik, s a munkahelyük is (habár ugyanabban a cégben, de) távol van egymástól?
Két fiatalasszony, ki tudja, mióta barátnők, ezt úgy oldotta meg, hogy a munkaidő letelte előtt felhívja a másikat:
– Délután ötkor – mondja be a „jelszót”.
Az említett időpont előtt mind a ketten, saját otthonunkban megfőzik a kávét, majd a telefonért nyúlnak.
Két, egymástól távol levő asztalon gőzölög a kávé, a barátnők pedig, a (főleg a) nőkre jellemző „rövid”, vagyis legalább félórás beszélgetésbe kezdenek.
Micsoda ötlet! Megoldották a nagy kérdést! Vagyis azt, hogyan lehet külön, de mégis együtt kávézni, és – ami a legfontosabb – kibeszélni a közös, leginkább ellenszenves, ismerősöket.
Illusztráció: Shutterstock
