Sokszor érezzük úgy magunkat az egészségügyben, mint egy útvesztőben. Az orvoshoz még akkor sem lehet elmenni, ha az ember beteg. Mert nem elég ám fizetni a betegbiztosítást ahhoz, hogy valaki gyógyíttathassa magát! Aki ugyanis nem jelentkezett be előzőleg a választott orvosához, és nem kért időpontot az ellenőrzéshez – napokig magára van utalva, jajgathat, szenvedhet otthon a négy fal között, meg kúrálhatja saját magát abban a reményben, hogy talán jobban lesz orvos meg gyógyszer nélkül...
Vasárnap este a kislányom rosszul lett. Fájlalta a gyomrát, hányt. Miután az éjszakát átszenvedte, hétfőn reggel orvoshoz szerettük volna vinni. Puszta remény maradt, mert a gyermekorvos Piroson nem dolgozik. Kibiggyesztettek egy értesítést a helyi egészségház ajtajára: a gyermekorvos szeptember 26-áig nem rendel! Az eset egyébként nem egyedülálló, sűrűn ismétlődik. Pirosnak körülbelül tízezer lakosa van. Ennek ellenére az Újvidéktől mintegy 8 kilométerre lévő faluban csak papíron létezik gyermekorvos – többször nincs, mint ahányszor van!
További fejlemények: hívtuk a legközelebbi újvidéki rendelőt, de ott sem jelentkezett senki. Ezután tárcsáztuk a központot, ahonnan azt az utasítást kaptuk, hogy Újvidéken egyetlen gyermekorvos sem fogadhatja a lányomat, mert már aznapra minden terminus foglalt. A központon ügyeletet teljesítő hölgy azonban „nagylelkűen" felajánlotta, hogy másnap reggelre adhat időpontot, ami a betegség kezdetétől számítva – mintegy másfél nap!
