2022 a hazugságok éve volt – állapította meg nemrégen Tucker Carlson, a Fox News műsorvezetője. Nem egy nagy reveláció – gondoltam hozzá. Az viszont meglepett, hogy az év hazugságává az avanzsált, hogy az Északi Áramlat két vezetékének szeptember 26-ai felrobbantásával Moszkvát vádolták meg. Mint mondta, lehet, hogy Putyin gonosz ember, de aligha annyira hülye, hogy vitális gázvezetékeit robbantassa fel, s így törje derékba hazája szankciókkal sújtott gazdaságát.
Carlson a szabotázs utáni washingtoni reakciókat is csokorba szedte, köztük John Brennan volt CIA-igazgató nyilatkozatát, aki szintén Moszkvát sejtette a szabotázs mögött. Sajnos nem ment (vagy merészkedett) el addig, hogy e történet genézisére is rávilágítson, választ keresve a (mindenkori) legfontosabb kérdésre: kinek volt (lehetett) az érdeke?
Feleleveníthette volna, mondjuk, azt a február 6-ai washingtoni sajtótájékoztatót, amelyen Joe Biden és vendége, Olaf Scholz számolt be tárgyalásaikról. Az amerikai elnöknek akkor még nem sikerült meggyőznie a német kancellárt, hogy „felejtse el" az Északi Áramlatot, és vegyen inkább – jóval drágábban – amerikai cseppfolyósított gázt (LNG). Újságírói kérdésre válaszolva ki is tört belőle a frusztráció. „Ha egyetlen orosz tank áthalad az ukrán határon, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Ígérem, mert meg tudjuk csinálni" – nyomatékosította.
Midőn aztán felrobbantak a vezetékek, egy percre rá Biden külügyminisztere, Anthony Blinken egy rövid, de sokatmondó sms-t kapott. It's done (Kész. Elvégeztetett) – állt benne. Állítólag Liz Truss akkori brit kormányfő küldte.
