A tanulási és tapasztalatszerzési folyamatok jelentős részét a másoktól ellesett ismeretek képezik. Ha viszont az így megtanultakat is felbontjuk, mivel a rossz példa még inkább ragad mint a jó, a hasznos mellett nagy mennyiségben olyasmit is megtanulunk, ami nem éppen dicséretes, az agy már csak így működik, mert az sokkal könnyebben elsajátítható.
Megboldogult apósom mindig rászólt az anyósra, ha az éppen valami cifrát mondott. Nem maradt persze annyiban, mert az anyós a tőled tanultammal tromfolt. Igen? – folytatta rendszerint az após. Hogyhogy a káromkodást tanultad el, nem pedig a dialektikus materializmust, pedig egyszer azt is elmagyaráztam.
Világos, nemcsak az egymást ismerő egyének lesnek el egymástól. A tömbházakban élő szomszédok esetében is előfordul, ha csak látásból ismerik egymást, és a köszönés az egyetlen kapcsolat.
Feleségem például esetenként jól lekötött műanyagzsákban kiteszi a folyosóra, a lakás bejárati ajtója mellé, a kidobásra szánt szemetet, és azt a konténerig utóbb az viszi ki, aki előbb megy az utcára. Néhány napja felfigyeltünk rá, hogy két új lakó ugyanígy tesz. Ezt eltanulták, de hogy sem a bejárati ajtót, sem pedig a lakás ajtaját nem illik csapkodni, az még nem ragadt rájuk.
