Noha Szerbiában és a túlnyomórészt szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban több a nő, mint a férfi, Banja Lukában pedig ez az arány még kifejezettebb, bizonyos idővel ezelőtt egy házasságközvetítő iroda elhatározta, orosz hajadonokat kínál fel nőtlen szerbiai férfiaknak. Kiderült, hogy az ötlet nem is volt rossz, az oroszországi nők annyira kelendőnek bizonyultak, hogy az üzleti fogás nemcsak virágzik, hanem a férfiak újabban az egyre tömegesebben ideköltöző orosz menekültek között is feleség után kutatnak. Nem nagy eséllyel, hisz jórészt férfiak érkeznek vagy pedig kis gyermekes fiatal családok, de kutatni és reménykedni azért szabad.
A napokban véletlenül az egyik újvidéki orosz növényi gyógyszertár kellemes küllemű patikusnőjével váltottam néhány szót, és úgy mellesleg megjegyeztem, hogy szerintem ő nem orosz.
Nem ám – mondta – itteni, vajdasági, több nemzet keveréke vagyok, részben, az egyik nagymamám révén, még magyar is. Viszont nagyon sokan biztosak benne, hogy orosz vagyok, és naponta kapom az ismeretlen férfiak házassági ajánlatait. Nagyon kiábrándulnak, amikor megtudják az igazat. Végül még én érzem magam kellemetlenül, mert az a látszat, hogy a férfiak, akik nem is vonzanak és hozzájuk sem mennék, engem kosaraznak ki!
