Boldogasszony hava, télhó, fergeteg hava – mindegyik elnevezés januárt jelöli.
Lassan elmúlnak az ünnepek, átléptünk az új év küszöbén, mindjárt itt van a vízkereszt, avagy a háromkirályok ünnepe (január 6.), lebontjuk a karácsonyfát. Ezután pedig kezdődik a farsangi időszak, amikor téltemető/tavaszkezdő ünnepségeket lehet tartani. Ehhez az preiódushoz is számos hiedelem kapcsolódik. Néprajzi füzetekben olvasom, hogy úgy tartották régen a Szeged környékiek és a vajdasági magyarok, hogy ha Piroska napján (január 18.) fagy, negyven napig el nem hagy! Ágnes pedig (január 21.) az asszonyoknak ad tanácsot: nem árt sós vízben mosdani ezen a napon, hogy a gyermekek egészségesek legyenek. Reménnyel is kecsegtet, hiszen ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince. Vince napján (január 22.) pedig a borászok figyelték az eget és a földet. Napos idő jó szőlőtermést jósolt, ám a csúnya, nyálkás köd rossz bortermést jelentett. Valahogy így: Fényes Vince, tele pince. Ködös Vince, üres pince. Január 26-a, Pál napja. Pálfordulónak is nevezik, utalva a bibliai Saulra, aki felhagyott Jézus üldözésével, és Pál apostollá vált. A laskóiak szerint: Pál fordulása, ha tiszta, / Bőven terem mező, puszta, / Ha szeles, jön hadakozás, / Ha ködös, embernek sírt ás, / Ha pedig esős vagy nedves, / Lesz a kenyér igen kedves.
Jankovics Marcell Jelkép Kalendáriumában pedig azt olvasom, hogy január névadója Janus, Róma egyik első és legrangosabb istene volt. Janus a városkapuknak a védelmezője, és így lett az istene minden kezdetnek, így az „év kapujának” is.
Reméljük, mindannyiunkat óvott az év küszöbén való átkeléskor, és bizakodva indulhatunk neki az új esztendőnek.
