Sokáig nem értettem, mi a baja a barátaimnak az itteni futárszolgálatokkal. Nekem évekig semmi problémám nem volt velük, pedig rendszeresen üzleteltem törékeny áruval is, például hangszerek és hasonló értékek.
Szerencsére sérülés sohasem történt, és a futár is mindig hívott, mielőtt megérkezett.
Mások mindenféle rémtörténeteket mesélnek: elkeveredett csomag, sérült áru, többnapos késés, szemtelen futár, nagyobb szállításköltség.
Néha úgy éreztem, hogy picit többet fizettem a transzportért, mint amennyit kellett volna, de végül is megnyugtat, hogy pénzt és időt is spóroltam.
Persze, voltak nekem is gondjaim késve érkező szállítmányokkal, de egy-két nap késés, nem a világvége.
Azért ez mégis Szerbia.
Végül is, az egyetemen elveszett pár osztályzatom, az adóhivatalban is valami fontos dokumentumom, a telekrendezési hivatalban a házunk tervrajzai… Egyedül csak a topolyai rendőrök ismernek meg.
![Magyar ember Magyar Szót érdemel](/static/img/pecset.png)