Már eldőlt (jó gyorsan), az idén is kimarad a nyaralás.
Igazából, minden évben eltervezem, hogy na majd most végre fogom magam, és csoportosan vagy egyedül elvonulok egy pár napra. Nem is kellene annyira messzire menni, a tengerpart sem annyira a zsánerem. Szóval szinte bárhová, csak a számítógépemtől, a telefonomtól és az e-mail-címemtől messze.
Azt is tudom, hogy miért marad ki az idén (is) az utazás. Egyszerűen azért, mert irtózom a kiruccanás megszervezésétől, meg hát, azért is, mert borzasztóan lusta vagyok, amikor a szervezkedésről van szó.
Tavaly év elején még odavoltam az ötletért, hogy szervezetten, busszal elmegyek valahová, csak aztán máshogy alakultak a dolgok.
Végül is, sohasem tudni. Bármikor beülhetek az autóba és eltűnhetek pár napra. Csak szólni kell előtte a webmestereknek, az újságszerkesztőknek, a zenekartagoknak, a menedzsereknek, a…
Úgy nézem, jobb, ha maradok a fenekemen.
