Hétvégente, szombaton vagy vasárnap elmegyünk a megszokott önkiszolgálóba, hogy bevásároljunk egész hétre. A nemrég megnyílt üzletlánc boltjában mindig kedvesek a dolgozók, finomak, frissek a termékek, és nincs nagy tumultus. Az utolsó bevásárlóutunkon azonban minden fordítva sikeredett. Olyan volt, mintha mindenki bolondgombát evett volna, többen elállták a boltban az utakat, és nem voltak hajlandóak félreállni, a polcfeltöltőktől nem lehetett közlekedni. Nagy nehezen sikerült mindent a kosárba rakni, és még megjegyeztük, hogy legalább a kasszánál nincs nagy sor, csak ketten voltak előttünk. Az előttünk álló középkorú hölgy csak két doboz pattogatott kukoricát, két családi csomagolású fagyit és két üdítőt rakott a pultra, gondoltuk, gyorsan sorra kerülünk. A hölgyike azonban nem jól számolta ki a végösszeget, így nem volt elég pénze. A kasszásnő félrerakta a fagyikat, a középkorú hölgyike azonban ezzel nem volt megelégedve, és azt mondta, ő visszamegy és keres olyan terméket, amit a maradék pénzén megvehet. A kasszásnő ezt sajnos megengedte, ezért további jó 5 percet vártunk az egyre nagyobb sorban, amíg ez a szerencsétlen meghányta-vetette, mit vásárol a maradék pénzén. Na nem baj, azt mondják, a kivétel erősíti a szabályt, a következő shoppingolás biztos jóra sikeredik.
