Lassan visszatér az élet a megszokott medrébe. Nem mondhatja senki, hogy a koronavírusnak vége (akik tagadják, azok szerint, ugye, el sem kezdődött), viszont, minden szaki azt mondja, hogy végre fel tudja venni az emberiség valamilyen szinten a kór ellen, amely ma is borzasztóan megosztja az emberek véleményét.
Gyilkos vírus ide, vagy oktalan szenzációhajhászás oda, lényeg az, hogy a válságstáb lassan lazítja „pórázt”.
Az embereknek pedig már szükségük van a szabadságra. Arra, hogy szabadon mozogjanak, hogy probléma nélkül dolgozzanak, és hogy melót is kapjanak.
Pont a minap állított le az egyik ismerősöm, aki arról beszélt, hogy hiába nyílnak meg lassan a határok, a szórakoztatóiparban még mindig foghegyen beszél mindenki, senki sem mer semmiféle komoly lépést tenni, mert fél, hogy, ismét szigorítások jönnek, hatalmas büntetések, vagy egyéb más bajok.
Érthető. Idő kell az embereknek, mire kitisztul a kép mindenkiben.
Ha ezt a másfél évet kihúztuk, pár hónap még belefér, mire felocsúdunk. Feltéve, ha minden jól megy…
