Ahogyan múlik az idő – remélhetőleg kifelé evickélve a koronavírus-járványból –, mind ritkábban szerepel a sajtóban a nyájimmunitás. A fogalom ugyan nem tűnt el, hanem „átalakult”, kegyvesztetté vált. Jött helyette legalább három kifejezés: társadalmi, közösségi és kollektív immunitás. Köztudottan arról a folyamatról van szó, amikor valamely fertőző betegségben az emberek nagy többsége oltás útján, vagy átesve a kóron immunitást szerez, aminek eredményeképpen a többiek sem kapják el a betegséget.
Gyaníthatóan azért szorult háttérbe a nyájimmunitás szavunk, mert valakik emberi önérzete tiltakozni kezdett ellene olyanformán, hogy nem vagyunk mi birkák, hanem társadalom, közösség vagy kollektíva. Némelyikünk esetleg birkatürelmű; bárány-, azaz gyerekkorunkban pedig a nagy többségünk átvészelte a viszkettető bárányhimlőt. A farkastorok és a farkasvakság kellemetlen szervi hiba, a már ritkán használt farkasgörcs kifejezés pedig veszélyes fertőzés következménye. A szamárköhögés talán már kihalt, erősen fertőző kór (volt).
Mindent összevetve: betegségek tekintetében szépszámú elnevezést kölcsönöztünk az állatvilágból. Mivel a tyúkeszűség nem betegség, meg sem említettem; esetleg a macskajajt sorolhatnánk ide, ami nem is igazán betegség, csak akként megélt túlzott büntetése a mohóságnak.
