Érdekes párhuzamot állított fel a minap az egyik ismerősöm. Szerinte vannak olyan emberek, akik nem tudnak egyszerre odafigyelni arra, hogy rend legyen a lakásukban is és a fejükben is.
– Tudod, a munka, család, stressz – egyszóval minden és mindenki az agyadra megy. Ilyenkor vannak emberek, akik megpróbálnak jobbára önmagukkal törődni szabadidejükben, vagy amennyire megtehetik, így a házimunka picit elmarad. Én is például mindig a legnagyobb cirkuszban vagyok a legnyugodtabb. Aztán egyszer csak az a cirkusz is baromira elkezd idegesíteni – magyarázta, a végén már nevetve.
– Most is éppen egy ilyen ciklusomban vagyok. Hiszed vagy sem, idővel könnyebb is lehet az egész, pláne ha megtanulsz kevesebb kacattal élni magad körül. Nekem volt egy olyan rövid periódusom is, hogy annyira lenyugodtam, hogy egy adott pillanatban rá kellett jönnöm, hogy már egy hete nem a hálószobámban alszom, mert tele van az ágy a ruháimmal. Azóta a feleslegeseket eladtam vagy elajándékoztam – mesélte.
Van a dologban valami, kétségtelen. Az én esetemben viszont ez azt jelenti, hogy teljes belső összhangot állítottam fel magamban már egy jó ideje, mert a konyhára főleg ráférne egy kiadós sikálás.
