Nem tartom magam teljesen ügyetlen embernek, de vannak azért olyan dolgok, amikhez egyáltalán nincs érzékem. Például, ha valamit a fürdőszobában kell megszerelni, azt legjobb lenne búvárfelszerelésben tennem, mert szinte mérget vehet rá az ember, hogy tiszta víz leszek, mire befejezem a munkát – és egyáltalán nem biztos, hogy a problémát is megoldom ezzel együtt.
A fürdőszoba takarításától és a probléma elhárításától azóta tartok ennyire, amióta egyedül lakom. A víztartályom már számtalanszor csöpögött, a lefolyóm eldugult, a kerámialapok felszakadoztak (!), a falak penészedni kezdtek…
Volt már itt minden, én pedig – mivel nem az én lakásaimról volt szó – igyekeztem azonnal orvosolni a hibát, először saját erőmből, majd profi segítségével.
A minap például a zuhanykabin lefolyóját akartam kitisztítani, erre valahogy sikerült az összes felszaporodott víznek a kabin alatt a fürdőszobába, a folyosóra, onnan pedig a konyhába folynia.
Ezzel még élni is tudok, mert ez az én hülyeségem volt. Most már tudom, hogy hogyan kell szétszerelni, hogy ne ússzon az egész lakás. A felszakadozó kerámialapok meg penészedő falak azonban félő, hogy csak részben minősítik a szokásaim, másik részben meg azt a munkaminőséget, amit itt csak nemes egyszerűséggel úgy hívnak hogy „srpska posla”.
