Az immár több hónapja tartó tiltakozáshullám és a társadalom több szegmensében megmutatkozó polgári elégedetlenség is témája volt a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorának, melynek vendége dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt. Szavai szerint a tiltakozók mind a négy követelése teljesült, ráadásul még a kormány is megbukott, így vissza kellene térni a normális kerékvágásba, ellenkező esetben akár a tanév is veszélybe kerülhet. Pásztor szerint jó, hogy a köztársasági elnök párbeszédet kezdeményezett és tárgyalni invitálta a tiltakozókat. Elmondta, a kormány megbízatása akkor szűnik meg, amikor a Szerbiai Képviselőház megállapítja a kormányfő lemondását, onnantól kezdve a köztársasági kormány ügyvezető státuszban látja el feladatait.
Aleksandar Vučić köztársasági elnök a napokban már beharangozta, hogy a BYD szegedi e-autógyára kihelyezett gyártórészlegének Vajdaságban való megnyitására kéri majd Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. A BYD-gyár kapcsán Pásztor kifejtette, jó lenne, ha a szegedi e-autógyár bizonyos munkafolyamatokat Vajdaságban valósítana meg, vagy itteni beszállítókkal együttműködne. Ha ez megvalósulna helyben lehetne dolgozni, és nem lenne szükség ingázni – hangsúlyozta Pásztor. Mint rámutatott, a témáról a szerb államelnökkel és magyarországi kormányzati szereplőkkel egyaránt tárgyalt. „Az elvándorlás szempontjából nagy veszélyt jelent a BYD-gyár megnyitása Szegeden, hiszen a magyarországi munkaerő-kapacitások nem elégítik ki a gyár szükségleteit, ezért Magyarország kormányzatával már megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy miként tudnánk munkaerőt biztosítani Vajdaság északi helyi önkormányzataiból, ennek viszont az a feltétele, hogy ezek az emberek normális körülmények között tudják átlépni a határt. Ha órákat kell vesztegelni a határon, akkor nem reális lehetőség az ingázás. Noha elsősorban a magyar oldalon vannak problémák, a szerb államelnökkel is beszéltem a gyorsított határátkelésről” – taglalta.
– Arról szintén beszéltünk, hogy ha már elkezd működni ez a BYD-gyár Szegeden, akkor nézzük meg, hogy azoknak az autóknak vannak-e olyan alkatrészei, amelyeket esetleg itt, Vajdaságban lehetne gyártani, lévén, hogy Észak-Vajdaságban vannak olyan cégek, amelyek autóipari beszállítóként működnek. Amennyiben esetleg valamilyen alkatrész itt is gyártható, akkor az embereknek nem feltétlenül kell, vagy nem mindnek kell átmennie Szegedre dolgozni, hanem itt is lehet munkahelyeket teremteni. Erre mondta a szerb köztársasági elnök, hogy majd beszélünk a témáról a magyar miniszterelnökkel – fogalmazott Pásztor.
A beszélgetés során kiderült, hogy az államelnökkel pénteken az úthálózatról és ezzel összefüggésben a vajdasági magyarok számára releváns beruházásokról is szó volt, ezek egyike a Feketetó és Csóka közötti út, ez a VMSZ–SZHP koalíciós szerződésnek is kitétele.
A várhatóan az államiság napja alkalmából, Vajdaság valamelyik városában elfogadandó, eddig Vajdaság Szerbiában kiáltványként emlegetett politikai nyilatkozat kapcsán Pásztor felelevenítette, hogy időről időre a Vajdasággal kapcsolatos kérdések is előkerülnek, a VMSZ álláspontja ebben a kérdésben is változatlan és egyértelmű. „A többpártrendszer bevezetése óta soha egyetlen releváns magyar párt sem szállt síkra Vajdaság elszakadásáért. Mi mindig azt mondtuk, a történelmi VMDK-tól kezdve a VMSZ-en keresztül, továbbá mindenki más is, hogy az, hogy Vajdaság Szerbia része, egy adottság, és mi azért küzdünk, hogy Vajdaságnak Szerbián belül minél szélesebb körű autonómiája legyen, továbbá legyen finanszírozásról szóló törvénye, amelyet az alkotmány értelmében 2008. december 31-ig kellett volna meghozni. Emellett azért szállunk síkra, hogy Vajdaságnak minél szélesebb körű hatáskörei legyenek” – hangsúlyozta.
Mint ismeretes, januárban Pásztor Bálint kezdeményezésére megtették az első lépéseket a Vajdasági Magyar Közösség 2026–2033 időszakra vonatkozó, II. Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiájának kidolgozásának céljával. Az említett dokumentum a Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program alapjául szolgáló, 2015-ben elfogadott gazdaságfejlesztési stratégia újragondolt változata lesz. Hétfőn délelőtt a VMSZ elnöke a stratégia szerkezeti vázlatáról, a kidolgozás módszertanáról és a munkában résztvevő szakértői névsorról egyeztetett a szerkesztőkkel, prof. dr. Nagy Imrével, prof. dr. Szedlák Ottíliával és mgr. Újhelyi Ákossal, valamint a Prosperitati Alapítvány korábbi és jelenlegi ügyvezetőjével, Juhász Bálinttal és Nagy Zitával. Tegnapi rádiós interjújában a Pannon RTV összeállítása szerint megismételte, azzal mindenképpen külön foglalkoznak majd, hogy miként lehetne a külföldön dolgozókat megszólítani és hazavonzani, továbbá azokkal ugyancsak, akik az előző stratégia kedvezményezetti köréből kimaradtak.
A gazdaságfejlesztési stratégia aktualizálásának témájában dr. Pásztor Bálint a Magyar Szónak nyilatkozva korábban elmondta, nem feltétlenül kell gyökeres és radikális változtatásokra gondolni, hiszen már az elmúlt 9 évben is mindig az igényekhez igazították az aktuális pályázati kiírásokat. Kifejtette, eljött az ideje annak, hogy újraindítsák a tervezési folyamatot, hogy a közösség felkészülten válaszolhasson az új kihívásokra, 2012 óta ugyanis sokat változott a világ.
Nyitókép: Dr, Pásztor Bálint (Fotó: Pannon RTV)
