Ingermentes jó reggelt kívánok!
Nemzetünk egyik legnagyobb ünnepén kellene valami okosat a papírra vetni, de valahogy a kokárda most elmaradt, bár lélekben elődeink bátor kiállására emlékezünk. Még a piaci árusok is, mert a pultok üresek maradtak, hétvégén pedig csücsülhettünk otthon, esetleg kenyérért és tejért szaladhattunk el, unalmunkban üzemanyagot tölthettünk, meg orvosságot vehettünk.
Egyszóval, ránk jár a rúd, de rendesen. Nem elég ez a szerencsétlen járvány, de az idő is lekonyult, egész héten esős, borongós, a hónaphoz képest hűvös idő lesz, a napocskát csak percekre látjuk, ezzel együtt lekonyul a kedvünk is, a tavaszi fáradság összes jelét véljük felfedezni magunkon, nincs kedvünk semmihez, olyan az érzés, hogy már csak Fülig Jimmy tud megmosolyogtatni bennünket.
Oda jutottunk, hogy csak a válságstáb javasolt intézkedéseit lessük, már ha üléseznek az illetékesek. Ha nem, ha épp összevesztek, majd a kormány intézkedik, s ilyen állapotok közepette nagyon nehéz a sok rossz között a jót meglátni.
Mire számíthatunk? Egy-két jó sporteredményre, arra, hogy egészségesek maradunk, és a gyümölcsfák sem fagynak le. Legalább pálinka legyen az idén, mert nagyon úgy néz ki, hogy kedvjavítóra jövőre is szükségünk lesz…
