Illusztráció (Fotó: Ótos András)
Mielőtt május 10-én Szerbiába érkezett volna a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, sok szó esett az áram nyárra esedékes mintegy 5 százalékos drágításáról. A sajtó szinte egyetlen és legfontosabb témaként kezelte a találkozó előtti napokban az „elkerülhetetlen” áramdrágítást, hisz az Eurostat szerint a szerbiai áram a legolcsóbbak közé tartozik Európában. (A fizetéseket senki nem emlegette, sem a Nemzetközi Valutaalap, sem az Eurostat!)
Mint később kiderült, az említett napon nem az áram meg a drágítása volt a fő téma a Nemzetközi Valutaalappal folytatott megbeszélésen. A közgazdászok csak találgathatnak, miről tárgyalt a két fél. Egyesek szerint arról, hogy a közvállalatokban, melyekből összesen 561 van az országban, késnek a reformok. Meg hogy ezeknek a cégeknek 2018 végén összesen 973 milliárd dinár tartozásuk volt. Az igaz, hogy a közszféra egészében javított a gazdálkodási eredményen, de a nyereség tavaly ötödannyi volt, mint 2017-ben, amikor 25,7 milliárd dinárt tett ki.
A szakma most arra figyelmeztet, hogy bizony a Szerbiai Villanygazdaságban hosszú időn át nem ruháztak be új termelési kapacitásokba. Magyarán, egyes energiaforrásokról le kell majd mondani az elkövetkező években környezetvédelmi szempontok miatt, az újak kialakítása viszont sok pénzbe fog kerülni, minek egy részét a fogyasztóknak kell majd legombolniuk.
Száz szónak egy a vége: áramdrágítás pedig lesz előbb vagy utóbb.
