Az idei tél hidegebb, mint a tavalyi. Némileg talán a csapadékeloszlás is kedvezőbb. A szántóföldi növénytermesztésben tevékenykedők számára ez halvány reménysugár, ugyanis nehéz időszakokon vannak túl. Az elmúlt években az újratermelési anyagok ára jelentősen megemelkedett, miközben a felvásárlási árak nem alakultak igazán kedvezően. A szakkönyvek szerint a vetés optimális időszaka október 1-jén kezdődik és 20-áig tart, de sokan már nem a könyvekben jelölt dátumokhoz igazodnak. A termelők egy része megvárta a november elején hullott csapadékot, és most ezeken a parcellákon is zömében szépen fejlett a gabona. Az árpa – a sörárpa és a takarmányárpa is – valamint a káposztarepce is ígéretes, de ahogyan mondani szokás, betakarításig még sokat kint „alszik” a növény.
A legtöbb helyen szépen fejlettek a növények (Fotó: Tóth Péter)
Nemes Róbertet, az Újvidéki Növénynemesítő Intézet szakemberét gyakran hívják meg előadásokat tartani, illetve, hogy szakmai tanácsokkal lássa el a termelőket, akik mindig érdeklődéssel hallgatják ajánlatait. Lapunknak nyilatkozva elmondta, az ősszel elvetett kalászosok és a repce is viszonylag jó állapotban van most Vajdaság-szerte. Az utóbbi időben hullott csapadéknak köszönhetően most van elég nedvesség a talaj felső rétegében. A tél most olyan a hőmérsékleteket tekintve, mint a 10–15 évvel ezelőtti telek, de a csapadék mennyisége kevesebb. Megjegyezte, hogy a korábbi évek időjárása olyan hatással volt a talajra, hogy a vízkészletek kimerültek, a talajvíz szintje most jóval alacsonyabb. A klímaváltozás mellett ennek több oka is van. Az ősszel elvetett kultúrák most az alacsony hőmérsékletek miatt nyugalmi fázisban vannak, így nem beszélhetünk jelentős tápanyagfelvételről. A plusz és mínuszok közötti ingadozás is a talaj felső rétegének kiszáradásához vezet. A termelők közül sokan elvégezték a fejtrágyázást. A szakember szerint azonban az UREA típusú műtrágyák gyorsan elpárolognak a talaj felszínéről, főleg, ha napsütésnek vannak a szemcsék kitéve. Hatásukat így nem tudják kifejteni. Lehetőség van az UREA-t alaptrágyaként bedolgozni a termőtalajba. Az előző években a legtöbb parcellán átlagon aluli termést sikerült betakarítani, így nem biztos, hogy szükség van tápanyag-utánpótlásra. Egyébként sem ajánlott a talaj termőképességének elemzése nélkül műtrágyát kiszórni. Vajdaságban a legtöbb önkormányzat támogatja az analízis elvégzését, a termelőknek nem jelent plusz költséget. A szántás nélküli, a reduktív, illetve a talajmegújító művelési módszerekről elmondta, hogy tapasztalatai és megfigyelései szerint hasznos és eredményes lehet, de nem mindenhol alkalmazható. A réti földek, vagy a bánáti kötött talajok esetében nem ajánlott, nem hoz eredményeket. A lazább, könnyű szerkezetű talajok estében viszont ajánlott. Az észak-bácskai körzetben például majdnem mindenhol olyan megművelt területek vannak, melyek erre alkalmasak. Oda kell figyelni, ha nem szántanak, kezdetben a rovarok és a gyomnövények is elszaporodhatnak, viszont a humuszképződést elősegítheti. A küszöbön álló tavaszi vetéssel kapcsolatban elmondta, hogy korábban őszi kalászosokat az alacsony felvásárlási árak miatt sokan csak a vetésforgó miatt vetettek, az utóbbi időben mégis nőtt a búza, árpa, olajrepce vetésterülete, mivel a kukorica termesztése is kockázatossá vált. A szárazság miatt a hozamok gyengék, az aflatoxin megjelenése is rizikófaktornak számít. Felhívta a figyelmet, hogy tavasszal számos más kultúra is vethető. Takarmányborsó, bükköny, lóbab és egyéb mellőzött, de ígéretes növényfaj van. A takarmánycirok például jobban viseli a hőséget és a szárazságot, mint a kukorica, mivel másképpen hoz termést, az aflatoxintól sem kell tartani.
Nemes Róbert (Fotó: Tóth Péter)
Tomik Nimród, a topolyai Községi Tanács mezőgazdasági reszortfelelőse elmondta, sokan figyelték most az előrejelzéseket, hiszen szerették volna a műtrágyaszórást eső előtt elvégezni. A vártnál több csapadék hullott a közelmúltban Topolya környékén, átlagosan 24–25 liter négyzetméterenként. A hónap végén egy hasonló mennyiség nagyon jól jönne a szántóföldekre. Az idei tél valamivel hidegebb, mint a korábbiak, ez károkat nem okoz a vetésben, de hozzájárulhat a kártevők gyérítéséhez. Ami az árakat illeti, az árpa most drágább a búzánál, ami nem volt régebben jellemző. Ennek egyik oka, hogy a kukoricát a takarmányokban árpával helyettesítik. A takarmányárpáért már 28–29 dinárt is fizetnek, míg a búzáért csupán 25 dinárt. A kukorica ára az utóbbi napokban 22 és 23 dinár között alakult. Küszöbön a tavaszi vetés időszaka, a vetőmag-forgalmazók széles kínálata rendelkezésre áll. Akik a kukoricát nem silózásra szánják, a korai, középkorai hibrideket preferálják. Ma már nem divat górékban tárolni a termést, nem csőtörővel, hanem kombájnokkal, szemes formában takarítják be a termést.
Tomik Nimród (Fotó: Tóth Péter)
Horkai Zsolt bácsfeketehegyi kertészmérnök 2019-ben tért át a szántás nélküli, úgynevezett talajmegújító művelésre. Az eddigi tapasztalatok jók, már vannak követői is. Az őszi gabonaféléket rövidtárcsával előkészített földbe vetette, most szépen fejlettek a növények. Meglátása szerint a legtöbb esetben valójában a talajban van elég kálium és foszfor is, felesleges azokat műtrágya formájában kijuttatni. Az a baj, hogy nincsenek olyan baktériumok, amelyek a növények számára felvehetővé teszik a tápanyagokat. Műtrágyát sem használ már évek óta, viszont baktérium alapú készítményeket igen. Olyan mikrobiológiai készítményeket érdemes alkalmazni, amelyek komplexek, azaz nemcsak baktériumokat tartalmaznak, hanem hasznos gombákat is nagy számban. Az ilyen készítményeket használhatjuk talajoltásra és a növények kezelésére. A hagyományos gombaölőkkel is körültekintően kell eljárni, ugyanis a kijuttatott gombaölők a talajra kerülve kipusztítják a hasznos gombákat is a talajból. Arra is mindig ügyel, hogy legyenek takarónövények a földeken. Fekete zab, bükköny, takarmányborsó, lóbab, mézontófű (facélia) és lenmag keverékét szórja ki, ezekből lesznek a takarónövények. Élesztővinasszal is igyekszik javítani a talaj termőképességét. Ez egy sötétbarna, sűrű, viszkózus folyadék. A cukorrépa feldolgozása során keletkező melléktermék, tápelemekben gazdag, a talajban lévő tápanyag felvételét is segíti, a mikroorganizmusok számára kedvező környezet kialakítása révén. A földeket általában kifagyó növényekkel veti be, amelyek aztán február végére összeesnek, márciusban jön a tárcsázás vagy a grubberozás, a tavaszi kultúrák vetése előtt. Kitart a forgatás nélküli művelés, talajmegújító mezőgazdaság mellett, és szívesen vállalta, vállalja, hogy eddigi tapasztalatait is megosztja az érdeklődőkkel.
Horkai Zsolt (Fotó: Tóth Péter)
Bábi Lajos mezőgazdasági mérnöknek több mint 50 éves tapasztalatai vannak a szántóföldi növénytermesztésben. Elmondása szerint az elmúlt hónapok időjárása nem kedvezett sem a kórokozók, sem pedig a kártevők, illetve a rágcsálók tömeges megjelenésének. Meglátása szerint az UREA típusú műtrágya kiszórása már nem ajánlott. Ammónium nitráttal viszont még akár kétszer is lehet „kedvezni” a növényeknek. A tervezett mennyiség felét március elején, a másik felét a hónap végén érdemes ajánlása szerint kiszórni. A sörárpa esetében arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell bánni a műtrágyázással, mert nem kívánatos a szem magas proteintartalma. Tavaly sok esetben a sörárpát a magas fehérjetartalom miatt takarmányárpaként vették át, ami néhány dináros különbséget jelentett a felvásárlási ár tekintetében. A műtrágya kijuttatására az eső előtti időszak az ideális, a kétszeri szórás pedig folyamatos tápanyagellátást eredményezhet. Most még van elég nedvesség a talajban, a bácskai szántóföldek felső rétege 15–20 centiméteres mélységig átázott. A vegetáció végéig, illetve a tavaszi vetés sikeres fejlődéséhez még sok csapadékra lenne szükség.
Bábi Lajos (Fotó: Tóth Péter)
Az új trendekről elmondta, bő harminc évvel ezelőtt már próbálkozott a redukált talajműveléssel. Amikor elérhetőek voltak a nehéz tárcsák, a búza felét szánás nélkül, tárcsával előkészített földbe vetette. Az egykori tapasztalatok azt mutatták, a nyár eleji nagy melegeket jobban viselte az állomány a szántással előkészített földeken. Lehet azonban létjogosultsága a mostani körülmények között a redukált művelésnek, a talaj termékenységének megőrzését célzó irányzatoknak. Viszont a gazdálkodók többsége nem rendelkezik olyan tőkeerővel, hogy az ehhez szükséges – esetenként drága – új eszközöket beszerezze. Ez az egyik fő oka szerinte annak, hogy kevesen térnek át az ilyen agrotechnikákra. Azon véleményének is hangot adott, hogy amennyiben az időjárási körülmények megengedik, már márciusban földbe kerülhet a kukoricamag, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint az jobb eredményekkel kecsegtet. A kukorica képes kiheverni az esetleges kisebb fagyokat is, a napraforgó esetében Bábi Lajos nem javasolja április előtt a magot a földbe juttatni.
Nyitókép: Takarónövényekkel ajánlatos próbálkozni a földeken (Fotó: Tóth Péter)
