Hát megérkeztünk. Az ismerthez és az ismeretlenhez is. Talán búcsúzás, talán újratalálkozás e pillanat, de egy biztos, minden egyes pillanat magában foglalja az újrakezdés, az építkezés lehetőségét. Ma reggel sincs másként.
Az idő múlik. Szálljon tova hetvennégy, negyvennyolc, negyven, öt vagy alig két év, minden jónak és rossznak, ami ezalatt történt, a fejlődésünket kell szolgálnia. El kell engednünk a rosszat, és be kell fogadnunk a szeretetet. Csakis erre kell törekednünk, mert csak így lehetünk boldogok ma, holnap és mindörökké.
Ma ünnepelnem kellene, hiszen nincs nagyobb ajándék az életnél. Én inkább hálás vagyok. Mindenért. Legfőképp érted, ki életem része voltál, vagy és leszel. Köszönettel tartozom mindazért, amit tettél értem, és alázattal várva az alkonyatot, azt kívánom, hogy maradjanak örökké veled a hold, a csillagok és az angyalok.
