Június régi magyar neve Nyárelő hava, de nevezték Rák havának vagy Szent Iván havának is. A székelynaptár szerint pedig Napisten hava.
Több jeles napja van ennek a hónapnak is, de talán legismertebb mind közül Medárd napja (8.), amelyhez időjósló regula kapcsolódik: ha ezen a napon esik az eső, negyven napig nem hagyja abba. A hiedelem szerint, ha süt a nap – márpedig sütött az idei Medárdkor – édes lesz a bor! Szent Medárd püspököt a gazdák patrónusának is tarják, csendes esőért imádkoztak hozzá egykoron, és a vihar, a jégeső ellen hívták segítségül.
A katolikus naptárban Úrnapjáról emlékeznek meg ebben az időszakban: pünkösd után tíz nappal, csütörtökön, Krisztus titokzatos testét, az oltáriszentséget ünnepli az egyház. Ebben a hónapban van Szent Iván napja is (24.), ami Keresztelő Szent János születése éjszakájának, egyben az ősi fény szimbolikának az ünnepe. A hónap vége pedig Péter és Pál névnapja (29.), amihez ugyancsak számos hiedelem és szokás kapcsolódik vagy kapcsolódott valamikor. Ilyenkor szakad meg a búza töve, ami az aratás kezdetét jelentette. Ezen a napon azonban nem dolgoztak, ünnepeltek és fölkészültek a betakarítási munkára, ami nagy esemény volt őseink életében, hiszen a mindennapi kenyeret jelentette.
