Amikor (n)agyon bonyolítjuk a szót, annak két következménye lehet. Az egyik, hogy sokaknak fogalmuk sincs, miről beszélünk, a másik pedig, hogy egyesek félreértik, és bámulattal néznek fel ránk.
Ha például arra a kérdésre, hogy mivel foglalkozik a szabadidőben, egy férfi azt válaszolja, hogy különféle anyagok, üveg, kerámia és fém hidrotermikus és vegyi megmunkálását végzi nehezített körülmények között, nagyon kevesen tudják azonnal miről is beszél, egyesek pedig azt feltételezik, hogy különleges tudást igénylő, tudományos jellegű, laboratóriumi munkáról van szó, amiből, talán Nóbel-díjra is érdemes zseniális, új és hasznos eljárás kutatható ki.
Pedig nem. A különféle anyagok hidrotermikus és vegyi megmunkálása egyszerű magyar köznyelven mosogatást jelent, a nehezített körülmények pedig a háta mögött leskelődő, és a férfi felületességre erősen érzékeny feleséget jelenti, aki alkalomadtán soha nem mulasztja el, hogy az általa vélt hanyagságra megtegye a csípős megjegyzést.
