A közlekedési balesetek globális problémát jelentenek, évente több mint 1,3 millió ember veszti életét, és több mint 50 millióan szenvednek el olyan sérüléseket, amelyek hosszú távú egészségügyi következményekkel járnak. A közlekedési helyzet Szerbiában is régóta problémát jelent. A közlekedési kultúra és a sofőrök hozzáállása gyakran nemcsak bosszantó, hanem életveszélyes is. A statisztikák riasztóak!
2024-ben 31 922 baleset történt az ország útjain, amelyek következtében 501 ember vesztette életét, és 18 807-en sérültek meg – áll a Belügyminisztérium tájékoztatásában. A számok évről évre alacsonyabbak ugyan, de a csökkenés mértéke nem számottevő. Beszédesek a legfrissebb adatok is. Mirko Koković, a Szerbiai Közlekedésbiztonsági Ügynökség igazgatóhelyettese a Tanjug hírügynökségnek elmondta, az idei év első három hetében 1568 közlekedési baleset történt Szerbia útjain, amelyekben 740-en sérültek meg és 25-en hunytak el. Utóbbi ugyan hattal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában, de a friss adat így is ijesztő. A Szerbiai Közlekedésbiztonsági Ügynökség igazgatóhelyettese szerint aggasztó az a tény is, hogy minden harmadik kórházi ágyat egy közlekedési balesetben megsérült személy foglalja el.
A rendőrségi statisztikák szerint az elhunytak jelentős részét fiatal sofőrök és utasok teszik ki, ami sürgős intézkedéseket tesz szükségessé a közlekedésbiztonsági oktatás terén. A szakértők szerint a közlekedési kultúrát kisgyermekkorban kell elsajátítani. A Belügyminisztérium, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség és a Szerbiai Autószövetség Közlekedésbiztonsági Karaván néven egy nemzeti jelentőségű megelőzési projektet szervezett, amelynek célja a közlekedésben részt vevők oktatásának és biztonságának növelése gyalogosan és járműben egyaránt. A projekt célja a közlekedési ismeretek bővítése és a biztonság növelése, különös tekintettel arra, hogy a legfiatalabbakat megismertesse, a felnőtteket pedig emlékeztesse a helyes közlekedési magatartásra. A rendezvény különböző szerbiai városokat látogat meg, és minden állomásán kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek oktatására. A cél az, hogy a 2023–2030-as szerbiai közlekedésbiztonsági stratégia célkitűzéseinek megfelelően 2030-ig 50 százalékkal csökkenjen a halálos és súlyos sérülésekkel járó balesetek száma 2019-hez képest, valamint hogy 2030-ra ne legyen közlekedési balesetben elhunyt gyermek Szerbiában.
A szabályszegők fékentartása érdekében tavaly február 22-én életbe lépett az ideiglenes járműelkobzás intézkedése, amelynek keretében eddig összesen 348 járművet vettek el a legsúlyosabb szabálysértőktől. A hatóságok közlése szerint voltak olyan sofőrök, akiktől háromszor is elkobozták a járművüket, míg 18 szabálysértő kétszer is elvesztette az autóját a hatósági intézkedés miatt. A legtöbb autót Belgrádban kobozták el, ahol 33 járművet vontak ki a forgalomból. A szerb fővárost Šabac követi 31 elkobzott autóval, míg a képzeletbeli dobogó legalsó fokán Valjevo és Pancsova áll, egyaránt 28 lefoglalt autóval.
A statisztikák egyértelműen rámutatnak, hogy a tragédiák legfőbb okozója a gyorshajtás. 2024-ben az esetek 44 százalékában a sofőrök nem alkalmazkodtak az útviszonyokhoz és az adott forgalmi helyzethez, ezáltal kockáztatva saját és mások életét. A halálos balesetek további 14 százalékát a jármű feletti irányítás elvesztése okozta, míg ugyancsak 14 százalékban az alkoholos befolyásoltság játszott közre.
A sebességhatárokat sokan figyelmen kívül hagyják, legyen szó autópályáról, közútról vagy éppen lakott településről, a gyorshajtás mindennapos. Jól tudjuk, a sebességtúllépés csak néhány perc előnyt jelent, ennek ellenére sokan hajlandók kockára tenni saját és mások életét a rövidebb ideig tartó utazás érdekében. A kockázatos előzések szinte sportnak számítanak az utakon, ahol sokan vakmerő manőverekkel próbálnak mások elé kerülni, figyelmen kívül hagyva a biztonságot. Ugyanakkor az indokolatlanul lassú vezetés is problémát jelent, amikor a megengedett 80 km/h helyett egyesek alig haladnak ötvennel, így feltartva a forgalmat és veszélyes helyzeteket teremtve.
A szakértők szerint az alkoholfogyasztás továbbra is az egyik legnagyobb veszélyforrás a közlekedésbiztonság szempontjából. A Közlekedésbiztonsági Ügynökség igazgatója, Branko Stamatović szerint a szerbiai helyzet riasztó, minden hatodik sofőr elismerte, hogy ült már ittasan volán mögé. Ez az arány rosszabb, mint az európai átlag, ahol minden hetedik sofőr vallotta be ugyanezt. Bár fejlődtünk abban, hogy az ittas vezetés társadalmilag egyre kevésbé elfogadható, még mindig az egyik legnagyobb fenyegetés a közlekedésbiztonságra nézve. Az alkohol csökkenti a reakcióidőt, rontja a helyzetfelismerést, és jelentősen növeli a baleseti kockázatot – hangsúlyozta Branko Stamatović a Szerbia RTV-nek adott interjúban.
A felmérések szerint a szerbiai utasok mindössze 67 százaléka köti be a biztonsági övet a hátsó ülésen, ami jóval alacsonyabb az európai átlagnál. A Közlekedésbiztonsági Ügynökség igazgatója szerint a biztonsági öv használata az egyik legfontosabb tényező a súlyos sérülések elkerülése érdekében. A közlekedési baleseteket nem lehet teljes mértékben elkerülni, de a biztonsági öv jelentősen csökkenti a sérülések súlyosságát. A hátsó ülésen még fontosabb a használata, mint az elsőn. Ennek be kell épülnie a mindennapi szokásaink közé – tette hozzá Branko Stamatović.
Kisebb vétségek is gyakran előfordulnak az utakon, amelyekből szerencsés esetben nem lesz súlyos baleset, de ezek a közlekedésben megfigyelhető jelenségek szinte egyfajta friss divatként terjednek.
Az irányjelző használata sokak számára opcionális elemnek tűnik, mintha a többi közlekedőnek kellene kitalálnia, merre szeretnének menni. Ez az attitűd a körforgalmakban is megfigyelhető, ahol a szabályok betartása helyett ösztönből vezetnek, nem törődve az elsőbbségadással vagy a megfelelő sávhasználattal.
Az egyik legveszélyesebb jelenség azonban a büntetőfékezés és a bosszúálló vezetés, amely során egyes sofőrök szándékosan hirtelen fékeznek egy másik autós előtt, hogy így leckéztessék meg őket. Ez teljesen irracionális és veszélyes magatartás, amely gyakran végződik balesettel vagy minimum egy útszéli csetepatéval.
Tehát a közlekedés nem csupán a szabályok betartásáról szól, hanem arról is, hogyan viszonyulunk egymáshoz. A felelőtlenség, a kapkodás és az agresszió sajnos továbbra is jelen van az utakon, miközben mindannyian jól tudjuk, hogy néhány egyszerű szabály betartásával elkerülhetőek lennének a balesetek. A statisztikák önmagukért beszélnek, a helyzet még mindig súlyos, és bár a közlekedésbiztonság javítása érdekében történnek intézkedések, a legfontosabb változásnak a fejünkben kell elkezdődnie. Ha mindenki csak egy kicsivel tudatosabban vezetne, ha a türelmetlenség helyett az előzékenység, a szabályok áthágása helyett a biztonságos közlekedés lenne az alapvető norma, akkor a számok is egészen más képet mutatnának. Az utak biztonsága nem kizárólag a rendőrségen és a törvényhozókon múlik, hanem mindannyiunk felelőssége.
Nyitókép: Pixabay
