A Palicsi Állatkert a saját közösségi oldalán pénteken adta hírül, hogy az intézmény befogadó központjában élő sérült rétisasok közül kettőt elkülönítettek a többiektől, és a tojó mára három tojást tojt. A sérült madarak a természetben életképtelenek lennének, mivel nem tudnának vadászni, viszont az állatkertben jól érzik magukat, olyannyira, hogy szaporodni is képesek. A tervek szerint az utódaikat szabadon engedik majd.
A Palicsi Állatkertben megvalósuló projektről annak ötletgazdájával, a nagybecskereki Hám István ornitológussal beszélgettünk, aki több évtizede kutatja a rétisasokat vidékünkön.
– Régóta ismerem a szóban forgó madarakat, és rendszeresen meglátogatom őket a Palicsi Állatkertben, figyelemmel kísérem őket. Mindig bosszantott, hogy abban a hatalmas kiszállóban ott vannak a sasok, amelyek egészségesek, de a természetben nem tudnának életben maradni, mert a szárnyuk sérült. A hím sasról azt is mondhatom, hogy az én gyerekem, hisz én gyűrűztem meg tizenöt évvel ezelőtt, nem sokkal azután, hogy kikelt. A Hódság környékén jött világra az erdészeti területen, ott is gyűrűztem meg, és jelöltük meg a szárnyán. A fiatal sasok, amikor kiszállnak, egy ideig a szüleikkel vannak, ezután elindulnak kóborolni, és egyre nagyobb területet járnak be. Ez a sas három évet élt a természetben, és tudjuk, hogy bejárta Vajdaságot és Magyarországon is járt. 2013 telén a Dunánál a Gombos környéki vadászterületen vadkacsavadászat közben egy külföldi vadász meglőtte ezt a sast. A madár szárnyvége sérült, és ettől röpképtelenné vált. Leszállt a töltésen, és az erdészek befogták, majd az esetet jelentették nekem. A rétisast először Apatinba vittük, másnap pedig a Palicsi Állatkertbe szállítottuk, hogy ott kezeljék. Bíztunk benne, hogy teljesen meggyógyul, és kinőnek a tollai. Ez meg is történt, de a nagy evezőtollai nem a megfelelő módon nőttek ki. Egy egészséges madár volt, és felmerült, hogy szaporítani kellene. 5–6 éves korában az uvaci rezervátumba vitték, bízva abban, hogy párt találnak neki. Az egészből nem lett semmi, a hímet nem sokkal később visszahozták Palicsra, és azóta ott élt a többiekkel. A Palicsi Állatkertben hét madár élt egy madárházban, és az ősszel azt figyeltem meg, hogy a szóban forgó hím, mivel a legjobban tudott repülni, mindig a legmagasabb ágon ült, és mellette két tojó változtatta a helyét, tolakodtak, hogy mellé üljenek. Ezek közül az egyik tojót szintén én gyűrűztem, és már tizenkét éve él Palicson, és úgy gondoltam, hogy mivel régi ismerősök, összepárosíthatjuk őket. Beszéltem az állatkert igazgatónőjével és szakembereivel, hogy biztosítsanak egy helyet, ahol elkülöníthetjük őket – mesélte Hám István.
Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy gyorsan előkészítettek egy ketrecet a rétisasoknak, műfészket is készítettek számukra, ugyanakkor egy kamerát is felszereltek, hogy követni tudják, mi történik. A hím rétisast és a már említett tojót decemberben helyezték el a ketrecben, viszont a madarak nem mutatták jelét annak, hogy párosodni szeretnének, annak ellenére, hogy a fészeknek stimulálnia kellett volna őket. Ezután úgy döntöttek, hogy a másik tojót rakják a hímhez.
– A fiatalabb tojó temperamentumosabb volt az idősebbnél. Februárban tettük be a hímhez, és elég gyorsan kölcsönös vonzalmat mutattak. Felszálltak a fészekre, elkezdték javítani azt, és ezt jó jelnek vettük. Ugyanakkor fokozatosan közeledtek egymáshoz. Március 3-án a nőstény tojt egy tojást. A hím és a nőstény felváltva ült a tojáson, mint ahogy a természetben is teszik. A természetben a rétisasok leggyakrabban két tojást tojnak, ritkán egyet vagy hármat. Bíztunk benne, hogy itt is lesz még egy tojás. A tojó három nap múlva még egy tojást tojt, és nem sokkal később egy harmadikat is. A fiókák 38–40 nap alatt kelnek ki, úgyhogy az első április tizedike körül várható – mondta a szakember.
Hám István emellett kifejtette, hogy nem tudják, a tojások meg vannak-e termékenyítve, de bíznak benne, hogy április tizedike után rétisasok kikeléséről számolhatnak be. Amennyiben a tojások nem kelnek ki, a kotlóösztön még egy ideig ott tartja a madarakat a tojásokon, de ez egy idő után kikopik belőlük, és elhagyják a fészküket.
Amennyiben a fiókák világra jönnek, két és fél hónap után már képesek lesznek arra, hogy egyedül táplálkozzanak, és a tervek szerint később, miután meggyűrűzik őket, eleresztik a természetben.
Nyitókép: forrás: a Palicsi Állatkert Facebook-oldala
