Ahány ország és kultúra, annyi különböző szokás. A világ különböző tájain például olyan élelmiszereket fogyasztanak, amely nálunk nem megszokott. Tudósok szerint a világ népességének növekedése miatt a következő évtizedekben nagy kihívás lesz az emberek élelmezése. Egyesek úgy vélik, hogy a hagyományos fehérjeforrások, mint például a hús, felváltható lesz laborhússal, illetve rovarokkal is.
Ázsiában, Afrikában, Dél- és Közép-Amerika egyes részein például már elterjedt a rovarok fogyasztása, az európaiak azonban még idegenkednek tőlük. Ez nem csoda, hiszen térségünkben nincs hagyománya. Körülbelül egymillió rovarfajról tudunk eddig, közülük kétezer bizonyítottan ehető.
Talán számunkra furcsának tűnhet a rovarok és bogarak fogyasztása, de a térségünkben közkedvelt ételek más kultúráknak lehetnek különösek. Például számos országban nem fogyasztanak sertéshúst, ami nálunk közkedvelt étel. Állítólag a külföldiek több magyar ételtől is viszolyognak. Ilyen például a pacalpörkölt, amely a marha gyomrából készül, ezért a külföldiek gusztustalannak tartják. A nálunk közkedvelt kocsonyát szintén sokan nem kóstolnák meg.
A rovarok a fehérje mellett rostot, egészséges zsírokat, és még vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak. A tücsök például vasat, kalciumot, B12-vitamint és omega-3 zsírsavat.
De miért szeretnék egyesek meggyőzni az embereket a rovarok fogyasztásáról? Az egyik fő érv a bolygó fenntarthatósága. Az élelmiszeripar folyamatosan keresi az új és fenntartható forrásokat az élelmiszer-termeléshez. Az előrejelzések szerint 2050-re több mint 9 milliárd ember él majd a földön, tehát sokkal több ételre lesz szükség az emberek táplálásához. Ebben a folyamatban kapnak egyre nagyobb szerepet a rovarfehérjék. Az állattenyésztésnek kedvezőtlen hatása van a környezetre, a rovarok tartása és tenyésztése ezzel szemben kevesebb termőföldet és vizet igényel, valamint kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki. Ezért a rovarfehérjék elősegíthetik a fenntarthatóbb élelmiszer-termelést. Elterjedésüket azonban hátráltatja, hogy a rovarfehérjék elfogadása még mindig sok országban és kultúrában nehézségekbe ütközik. Az étkezési szokások és az élelmiszer-biztonság kérdései további kihívásokat jelenthetnek.
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy szeretnénk meggyőzni a rovarok fogyasztásáról, nézzük a hátrányait is. Bár a rovarok fehérjeforrást jelentenek, allergéneket és mérgező anyagokat is tartalmaznak. Egyes személyeknél súlyos allergiás reakciókat válthat ki a fogyasztásuk. Ezenkívül a rovarok tenyésztése betegségek terjedéséhez vezethet, ami további kockázatot jelent az emberek egészségére.
Sokan úgy gondolják – és ezzel én is egyetértek –, hogy talán nem a rovarok fogyasztásával kellene megmenteni a bolygót, van erre más mód is. Az Európai Unióban ennek ellenére már egy ideje engedélyezett a rovarok felhasználása az élelmiszerekben, de a gyártóknak ehhez külön engedélyt kell kérniük.
Az Európai Unió 2021 júniusában engedélyezte először, hogy élelmiszerként rovar, vagy rovari összetevőt tartalmazó termék kerüljön kereskedelmi forgalomba. Azóta összesen három rovarfajtát engedélyezett, ezek a lisztkukac, a keleti vándorsáska és a házitücsök. Elfogadottságuk azonban nem javult, nem vonzza a fogyasztókat. Az uniós országokban is a polgárok még mindig fenntartásokkal kezelik a rovarokat, mint élelmiszereket. Egy felmérés alapján Németországban a polgárok 80 százaléka nyilatkozott negatívan erről a témáról. A legtöbb ember egyszerűen nem akar rovarokat fogyasztani. Hiába próbálják rábeszélni őket, köszönik, nem kérnek belőlük.
A rovarokkal kapcsolatban a jövőt sokan inkább abban látják, hogy a takarmányozásban nő majd meg a szerepük, vagyis rovarfehérjével táplálnak haszonállatokat, így az ember nem közvetlenül fogyasztaná a rovarokat.
Nyitókép: Pixabay
