Szikrázó napsütésben pompáznak a temetőkben a krizantémok. Igazi temetővirágok. A falusi kis temetőkben ezekben a napokban éppen olyan sokan fordulnak meg, mint a városi nagy temetőkben. A mindenszentek meg a halottak napja az a nap, amikor vagy ki kell menni helyben a temetőbe és mécsest gyújtani, vagy haza kell menni, hogy az otthon maradottakat meglátogassuk. Két ilyen kötelező dátum van az évben, az egyik a templombúcsú, amikor a még élő rokonokhoz megyünk vendégségbe, és november első napjai, amikor az elhunyt szeretteinkhez megyünk vissza, oda, ahonnan indultunk, ahol felnőttünk, ahol a családunk van.
Hatalmas mennyiségű virágot visz mindenki. Ízlésesen elhelyezett vázák, cserepes virágok díszítik a sírokat. Sokan vannak, mégis olyan csend van!
Fájdalmas a temetőbe járni, mert a veszteségünkre emlékeztet, de ezen a napon meghitt ünnepi hangulata van a sírkerteknek, meg családias is, hiszen a szélrózsa minden irányából összesereglenek a krizantémcsokrokkal érkező rokonok és a holtak révén a családi kapcsolatok egy kicsit felfrissülnek.
A sírok ugyan némák, de összehoznak bennünket.
