Vidám fiatalok (Illusztráció/Gerd Altmann/Pixabay)
Nem vált becsületünkre, utólag azonban hiábavaló lenne szépítgetni. A középiskolás korú agyban számos csínytevés megfordul, és ötletszerű volt, és szellemesnek is tűnt, hogy valamikor, a múlt század hatvanas éveiben, amikor osztálykiránduláson egy boszniai városkában jártunk, a helyi mecset előtt, amíg a hívők bent imádkoztak, jól összekeverjük a bejárat előtt szép sorban hagyott cipőket és papucsokat.
Sokaknak, gondolom, kellemetlen meglepetést okoztunk akkor, legalább akkorát, mint amilyen egy újvidéki nőt ért, amikor Mórahalmon kiszállt a medencéből, és a parton hagyott papucsának hűlt helyét találta.
Kiderült, hogy a közkedvelt fürdőben nem ritka eset az ilyesmi, a recepción elmondták, hogy vannak ugyan a kamerák ellenére nehezen lefülelhető fürdői szarkák, és esetenként eltűnik értékesebb holmi is, de a legtöbb lábbeli megkerül, hisz aki a másét ideiglenesen használja, távozáskor ott hagyja, és legközelebb, a talált tárgyak osztályán átvehető.
