Illusztráció (Pexels)
Igen, már megint az óra. De nem a tanóra, hanem a régi jó vekker. Már megint állítani kellett a mutatóját, hogy átváltsunk a nyári, tavaszi időmérésre. Régóta ismétlődő évenkénti kettős művelet ez. Ennek ellenére sokan még mindig nem szokták meg az óraátállítást. Talán olyan is akad az emberek között, aki meg is feledkezett róla, és csak néhány napos késéssel jutott el hozzá a hír, hogy ismét eljött a cágerral való bíbelődés ideje. A mobiltelefonok és a különböző okoskütyük lekötelezettjeinek, továbbá a komputerfüggőknek nem is volt ilyen gondjuk, mert az eszközeik előzetes tájékoztatás nélkül is tudják a teendőjüket ezekben a fontos esetekben. Az emberi és állati szervezet pedig megérzi, hogy bizonyos évszakonként valami megváltozik, s igyekszik is alkalmazkodni hozzá. Esetükben nem kell előre, sem hátra hajtani semmit a biológiai órájukon, megtörténik az magától is. Persze vannak kivételek is. A kakasok például nem állnak át semmire. Mindig pontosan tudják, hányat kell kukorékolni a megfelelő órában. A téli és a nyári időszámításkor egyaránt. Ezért is öröm hallgatni őket.
