A tárgyalócsoportok szintjén folytatódott hétfőn Brüsszelben a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd, melyen a szerbiai delegációt Petar Petković, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója, a koszovói küldöttséget pedig Besnik Bislimi koszovói kormányfő-helyettes vezette. Mindketten találkoztak Miroslav Lajčákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszéddel foglalkozó különmegbízottjával, akinek a jelenlétében a délelőtti különállóan megszervezett megbeszélések után hármasban is tárgyalóasztalhoz ültek. A hivatalos tájékoztatás szerint a beszélgetés legfontosabb témáját most is a szerb községek közösségének megalapítása, annak körülményei képezték, de brüsszeli forrásokhoz közel álló médiabeszámolók szerint szó esett az észak-koszovói helyhatósági választásokat követően beállt bizalmatlansági és feszült állapotokról is, hiszen – mint ismeretes – a koszovói szerbek bojkottálták a szavazást, melyen ezáltal a lakosságnak mindössze a három és fél százaléka vett részt, Pristina azonban ennek ellenére legitimnek tekinti a szavazás eredményeit, vagyis hogy albán nemzetiségű jelöltek vegyék át a irányítást a határozottan szerb többségű önkormányzatokban.
A találkozót megelőzően adott nyilatkozatában az uniós különmegbízott azt mondta, legutóbbi pristinai látogatásán is közölte Albin Kurti kormányfővel és Bislimivel, hogy a legfontosabb most tartózkodni minden nem koordinált, egyoldalú lépés megtevésétől, amely kétségbe vonná a dialógus folyamatának eredményeit. Úgy értékelte, hogy a békének és a stabilitásnak a megőrzése, a párbeszéd folytatása, a brüsszeli megállapodás alkalmazása, továbbá az ohridi egyezmény implementációjának a megvalósítása a legfontosabb kérdések között szerepel jelenleg.
Petar Petković (Fotó: Tanjug)
A Belgrád és Pristina közötti párbeszédet kommentálva Manuel Sarazzin, a német szövetségi kormány nyugat-balkáni különmegbízottja véleményének adott hangot, most már olyan konkrét platformokról folynak a tárgyalások, amelyeknek köszönhetően egyrészt megvalósulhatnak a szerb érdekek is, másrészt Pristina számára is adott a lehetőség, hogy államként tudjon tevékenykedni. A szerb községek közössége, mint mondta, kulcsfontosságú kérdésnek számít, s nem is biztos, hogy egyszerű és gyors megoldás születik, ennek ellenére azonban, fogalmazott, az a legfontosabb, hogy a dialógus halad tovább, s olyan kérdésekről folyik a vita, amelyekről korábban csak elméleti síkon értekezhettek a felek. Most végre találkozhatnak a szerb és a koszovói albán érdekek a gyakorlatban is, húzta alá Sarazzin.
Ugyancsak a párbeszédre kitérve Tomáš Szunyog, az EU koszovói küldöttségvezetője felszólította a feleket az ohridi megállapodás haladéktalan teljesítésére, melynek hiányában Belgrádnak és Pristinának is következményekkel kell számolnia. Hozzátette, meg kell alapítani a szerb községek közösségét, Belgrádnak pedig el kell ismernie a koszovói dokumentumokat. Nincs lehetőség feltételek szabására és kifogásokra, húzta alá.
Nyitókép: Petar Petković (Fotó: Tanjug)
