Ana Brnabić köztársasági és Igor Mirović tartományi kormányfő pénteken a Szabadka környéki Gabrić-település határában megtekintette a Tisza–Palics regionális öntözőcsatorna-hálózat munkálatait. Ebből az alkalomból a köztársasági kormány első embere a vajdasági és a szerbiai mezőgazdaság átfogó reformját helyezte kilátásba, kezdve a termőföldek hatékony lecsapolásának és öntözésének a megszervezésétől egészen a digitális mezőgazdaság meghonosításáig. Lapunk kérdésére válaszolva Ana Brnabić megerősítette, hogy részt vesz a nemzeti tanácsokról szóló törvénytervezet utolsó szakaszának a kidolgozásának.
Fólia kerül a csatorna aljára és falára (Pesevszki Evelyn felvétele)
A Tisza–Palics öntözőrendszer az egységes észak-vajdasági öntözőrendszer részét képezi. Vajdaságban jelenleg 10 másik regionális rendszer épül, egyebek mellett Begaszentgyörgy, Magyarcsernye, Nagykikinda és Kishegyes területén, illetve környékén. A Tisza–Palics projektum értéke 4,7 millió euró, a pénzt a köztársasági kormány biztosította az Abu-Dzabi Alapból, a Vajdaság Autonóm Tartomány pedig a projektdokumentáció költségeit fedezte 126 millió dinár értékben. A munkálatok várhatóan júliusban fejeződnek be.
A Tisza–Palics csatornahálózat 15 ezer hektáron terül el, és 35 ezer hektár termőföld öntözését teszi majd lehetővé Zenta, Magyarkanizsa, Szabadka és Topolya helyi önkormányzatok területén. A politikai vezetők látogatása során az is kiderült, hogy a Tisza–Palics csatornahálózat munkálatait már 1997-ben megkezdték, ugyanakkor gondok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy miként is tartsák a vizet a csatornában, mert a föld beitta. Most a munkások különleges fóliával borítják be a csatorna alját és a falát.
Ana Brnabić: Szerbia gazdasági növekedése nem függhet az időjárási körülményektől (Pesevszki Evelyn felvétele)
Igor Mirović a sajtó képviselőinek nyilatkozva rámutatott arra, ahhoz hogy a gazdák öntözésre tudják használni a csatornát, először a kivitelezőknek villamosítani kell a termőföldek környékét, majd a gazdáknak be kell szerezniük a szükséges szivattyúkat és locsolóberendezéseket. A tartomány természetesen ebben is segítséget nyújt majd a gazdáknak, megtéríti költségeik 70 százalékát – emelte ki Mirović.
A tartományi kormányfő elmondása szerint az egységes vajdasági öntözőrendszer kiépítésének második szakaszában tizennégy újabb regionális csatornahálózatot terveznek kiépíteni, és ha ezek elkészülnek, Vajdaságban megközelítőleg 60 ezer hektárnyi föld válik öntözhetővé ilyen módon – részletezte a tartományi kormányfő. Mint hozzátette, előkészítették azokat a rendszereket, amelyek majd lehetővé teszik, hogy a földművesek, a mezőgazdasági vállalatok és a szövetkezetek elvezessék a vizet saját termőföldjeikre. Hatalmas munka és igyekezet tette lehetővé, hogy rövid idő leforgása alatt eddig eljussanak – emelte ki Mirović, emlékeztetvén, hogy a rendszer kiépítésének a költségeit fedező hitelt még 2014-ben jóváhagyták Szerbia számára. A tavalyi aszály mindenkinél megkongatta a vészharangokat, és egyértelművé tette, hogy a termőföldek öntözésének a megszervezése elkerülhetetlen, hiszen tekintettel az éghajlati változásokra, feltehetőleg nem a tavalyi volt az utolsó pusztító aszály – nyomatékosította Mirović.
ÉGBE NÉZÉS HELYETT KORSZERŰ RENDSZEREK
A sajtó képviselőihez szólván Ana Brnabić egyetértését fejezte ki azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy az államnak meg kell birkóznia az éghajlatváltozás okozta szélsőséges jelenségekkel, például a hosszan tartó aszállyal. Amikor a döntéshozók szembesültek a ténnyel, hogy a szerbiai mezőgazdaság – akkori állapota és fejlettségi szintjének okán – képtelen megküzdeni a szélsőségekkel, a korábbiakhoz képest aktívabbá vált a problémamegoldás, azaz a megelőzési mechanizmusok kidolgozása – hangsúlyozta Szerbia miniszterelnöke, majd ígéretet tett arra, hogy a kormány jelenlegi összetétele mandátumának a lejártáig a termőföldek három százaléka helyett nyolc százalékon, azaz a 24 ezer helyett nagyjából 100 ezer hektáron lesz üzemképes öntözőrendszer.
Pesevszki Evelyn felvétele
– A cél egy minden természeti csapást leküzdeni képes mezőgazdaság. A lecsapolás és az árvízvédelem mellett az egyik legfontosabb cél az öntözés megszervezése. Hálásak vagyunk a tartományi kormánynak és Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszternek, amiért elkezdték kidolgozni az öntözőrendszerek projektumát. Szerbiában pillanatnyilag 14 rendszer épül, 11 Vajdaságban és 3 az ország egyéb területén. Örömmel hallottam, hogy az év végéig mind a 11 vajdasági projektumot befejezik, és a tartományi kormány már új projektumokat tervez és dolgoz ki. Az elkövetkezendőkben sorra kerül a termőföldek villamosítása is, hiszen pumpák nélkül nem lehet elvezetni a csatornahálózatból a vizet a gazdák földjeire. A mezőgazdaság témájához kapcsolódóan azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy hamarosan megkezdjük az automatikus jégelhárító rendszerek kialakítását, június elején írjuk ki a közbeszerzési pályázatot Valjevo vonatkozásában, mivel pillanatnyilag ez az ország egyik legkritikusabb területe a jégvédelem tekintetében. Nem folytatódhat az a gyakorlat, hogy figyeljük az égboltot, nézzük, hogy merre haladnak a felhők, vagy milyen a színük és ezek a szempontok alapján lőjük ki a jégrakétákat. A köztársasági kormány aktuális összetétele mandátumának a lejártáig a szerbiai mezőgazdaság teljesen átalakul. Ellenálló és hatékony mezőgazdaságra van szükségünk, hiszen Szerbia GDP-je és gazdasági növekedése nem függhet az időjárási körülményektől – fogalmazott Brnabić.
Azzal kapcsolatban, hogy miért késik Szerbia az öntözőrendszerek kiépítésével vagy a mezőgazdaság korszerűsítésével, a köztársasági kormány elnöke megjegyezte, hogy eddig az egyik legnagyobb problémát a műszaki tervdokumentáció jelentette, mert vagy nem dolgozták ki, vagy nem megfelelő minőségűt készítettek elő azok, akiknek ez a hatáskörébe tartozik.
A miniszterelnök a mezőgazdaság digitalizációját is kilátásba helyezte, elmondván, hogy Krivaján nemrég megtekintette Szerbia első digitális farmját, amely havonta egyszer megnyitja ajtajait az érdeklődők előtt, és nyílt napok keretében tájékoztatja az érdeklődőket a legkorszerűbb technológiák alkalmazásának előnyeiről. Az is meghatározó mozzanat lesz, amikor – remélhetőleg szeptember folyamán – elhelyezik Újvidéken a BioSense Intézet, a digitális mezőgazdaság európai központjának az alapkövét – nyilatkozta Brnabić.
MÁJUSBAN MÉG EGY EGYEZTETÉS A NEMZETI TANÁCSOKKAL
Lapunk kérdésére válaszolva Ana Brnabić összegezte a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács csütörtöki ülését, amelyet az ő elnökletével tartottak meg. Mint elmondta, kormányfőként és a szóban forgó tanács elnökeként igyekszik rendszeresen találkozni a nemzeti tanácsok képviselőivel, elnökletével a Köztársasági Nemzeti Kisebbségi Tanács eddig háromszor ülésezett.
– A legutóbbi ülésen személyesen szerettem volna megtudni a nemzeti tanácsok képviselőitől, hogy miként vélekednek a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény módosítási tervezetéről. Örömmel konstatáltam, hogy a nemzeti tanácsok képviselői java részt elégedettek a tervezettel, hiszen az államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium a nemzeti tanácsok a közvita során tett javaslatainak a többségét elfogadta. Csütörtökön a nemzeti tanácsok képviselői arra kértek, hogy még egyszer utoljára üljünk tárgyalóasztalhoz a törvénytervezet kapcsán és igyekezzünk megoldást találni az esetlegesen nyitott kérdésekre. Megbeszéltük, hogy valamikor május végéig sor kerül erre az egyeztetésre, amelyen rajtam és a nemzeti tanácsok képviselőin kívül Branko Ružić államigazgatási miniszter is részt vesz majd – taglalta Brnabić.
A nemzeti tanácsokról szóló törvény témája mellett a csütörtöki ülésen nagy hangsúlyt fektettek a készülő utcanév címtárra is, mivel – mint arra Brnabić rámutatott – olyan projektumról van szó, amely Szerbia egész területét érinti. Szeptember végéig el kell készülnie a tervezetnek, hogy a helyi önkormányzatok elnevezhessék azokat a területükön található utcákat, amelyeknek pillanatnyilag nincsen elnevezése, magyarázta Brnabić, aláhúzván, hogy a kormány természetesen nem hagyja ki ezekből a folyamatokból a nemzeti tanácsokat, képviselőik részt vesznek majd azoknak a bizottságoknak a munkájában, amelyek összeállítják az utcanévjavaslatok tervezetét. Brnabić emellett felhívta a nemzeti tanácsok képviselőinek a figyelmét arra, hogy a napokban kiírták a támogatási pályázatot a nemzeti kisebbségek nyelvén tájékoztató médiumok számára és reményét fejezte ki, hogy a kisebbségi média minél tömegesebben pályázik majd.
