A jövő záloga

A kormányzatoknak a jövő gazdasági ágazataiban való eligazodásra, azaz a korszerű üzletelésre kell felkészíteniük a polgárokat – jelentette ki Ana 

Brnabić szerb miniszterelnök Dubaiban, a kilencedik alkalommal megrendezett kormányok világtalálkozóján, amelyen 20 államelnök, 250 miniszter és 10 ezer kormányzati tisztségviselő vett részt. Szavai szerint Szerbiában eddig 4 tudományos-technológiai parkot építettek ki, míg a várhatóan 2025-ben elkészülő Bio4 Campus a jövő záloga.

Szerbiában az információs és kommunikációs szektorban jegyzik a legnagyobb –éves szinten átlagban 25 százalékos – növekedést, azzal, hogy tavaly ebben az ágazatban 40 százalékos volt a növekedés – közölte a szerb miniszterelnök, és hozzátette, hogy 2022-ben minden második szerbiai munkavállaló az információs és kommunikációs szektorban dolgozott. Az említett ágazat növekedése hozzájárult az ipar és a mezőgazdaság mutatóinak növekedéséhez, valamint a társadalmi biztonsághoz – mondta Brnabić.

A szerb miniszterelnök a Napirenden a fenntartható fejlődési célok című panelbeszélgetésen kifejtette, hogy globális szinten talán soha nem volt akkora a káosz, mint amekkora jelenleg, illetve a világban szinte soha nem volt annyira összetett a helyzet, mint napjainkban. A kormányfő szavai szerint a világ országai jelenleg három hangsúlyos kihívással szembesülnek. „Vajon atomtámadást hajt-e végre valaki? Mi történik a családokkal, a gyerekekkel? Ezek sokkal súlyosabb kérdések annál, hogy vajon túlélik-e a gazdaságok a kihívások jellemezte időszakot” – jegyezte meg a Szerbiai Rádió és Televízió összeállítása szerint Brnabić.

A szerb miniszterelnök értékelése szerint az aktuális kihívások közül a népesedéssel kapcsolatok problémák, valamint az éghajlatváltozás, illetve ezek következményei tekintetében szükségszerű a kiemelt odafigyelés. A világ egyes térségeiben a túlnépesedés jelenik meg próbatételként, máshol viszont a népességhiány – emelte ki Brnabić.

– A két jelenség hasonló problémákat generál: nincsen elegendő munkahely, sem energia, s mindez az egészségvédelmet is hátrányosan befolyásolja. Különösen frusztráló, hogy az említett kihívásokkal akkor vagyunk kénytelenek szembesülni, amikor a világ felfedezte a legnagyobb értéket, nevezetesen a technológiát. Ez azonban, ha mindannyian együttműködünk és megosztjuk egymással tapasztalatainkat, valóban jobbá teheti a világot. Ha megnézzük a 17 fenntartható fejlődési célt, azt látjuk, hogy a technológia bölcs alkalmazásával mindegyiket meg lehet valósítani – fejtette ki Brnabić.

A rohamosan fejlődő technológiai vívmányokhoz való alkalmazkodás példájaként Brnabić a szerbiai oktatást emelte ki. A kormány hat évvel ezelőtt prioritásként határozta meg az oktatási rendszer reformját és a digitalizációt, és hangsúlyozta, hogy történt mindez a múlt század kilencvenes éveiben kezdődő visszafejlődés, majd a 2000-es évek elején jellemző gazdasági hanyatlás után. „Szerbia felismerte, hogy a negyedik ipari forradalom lehetőség, megkezdtünk átalakulni, fejlődni. Napjainkban Szerbia a világ azon 11 országának egyike, amelyekben a mesterséges intelligenciát országos szinten beemelték az általános iskolai és a középiskolai oktatásba” – fogalmazott Brnabić.

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA

Ana Brnabić találkozott Mohamed bin Zájed al-Nahján sejkkel, az Egyesült Arab Emírségek elnökével is. A felek mindenekelőtt a két ország közötti kapcsolatokról és a gazdasági együttműködés erősítéséről egyeztettek. A találkozóval kapcsolatos sajtónyilatkozatában Brnabić abbéli reményének adott hangot, hogy az idén befejezik a tárgyalásokat a Szerbia és az emírségek közötti szabadkereskedelmi megállapodásról.

– Mohamed bin Zájed al-Nahján elmondta, hogy azok az államok, amelyekkel korábban aláírták a szabadkereskedelmi megállapodást, már az első évben háromszorozták vagy akár négyszerezték együttműködésüket az emírségekkel. A globális szinten aktuális kihívásokról is beszélgettünk. Ami az országaink közötti együttműködést illeti, egyetértettünk abban, hogy azt elsősorban az IT-szektor, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia, a kutatások és a tudományok tekintetében fontos elmélyíteni – magyarázta Brnabić.

KÉSZENLÉTI HITEL A STABILITÁSÉRT

A sajtó képviselőinek nyilatkozva Brnabić szót ejtett a 2,4 milliárd eurós készenléti hitelről, amelyet tavaly év végén hagyott jóvá a Nemzetközi Valutaalap (IMF), Szerbia pedig aláírta a szerződést. A hitellel az volt a cél, hogy megőrizzék a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást, valamint lépéseket tegyenek az energiabiztonság erősítése érdekében – hangsúlyozta Brnabić. Mint hozzátette, Szerbia a közvállalatok és a közszféra reformjának vonatkozásában ugyancsak folytatja az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal, hiszen az említett reformok az ország gazdasági növekedésében is éreztetik hatásukat.

– Kristalina Georgieva, az IMF igazgatója úgy értékelte, hogy az idei év nehezebb lesz a tavalyinál. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy Szerbia már a világjárvány idején is helytállt és megőrizte stabilitását. Georgieva szavai szerint a szerb gazdaság túlélte a járványt, és talpon maradt. Ezért fontos számunkra az említett készenléti hitel – taglalta Brnabić.