Ha rákényszerül, Szerbia is lezárja határait

Egyre gyakrabban hangzik el, hogy ha Szerbia rákényszerül, akkor kerítést fog építeni a határain, pedig a kezdetektől fogva ellenezte mindenféle határzár létesítését, mert mint azt Aleksandar Vulin szociális védelmi miniszter, a migránskérdés koordinátora hangsúlyozta nemrégiben, a kerítés nem tartóztathatja fel a migránsáradatot, legfeljebb csökkentheti.

Ivica Dačić külügyminiszter először az  52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián beszélt arról, hogy Szerbia meg fogja védeni az ország érdekeit: – Az utóbbi tíz évben egyetlen egy válság sem a Balkánon keletkezett. Sem a gazdasági válság, sem a nemzetközi terrorizmus, sem a migránskérdés melegágya nem a Balkán volt, fennáll azonban a veszélye annak, hogy Szerbia kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt mi legyünk ez utóbbinak az áldozatai – fogalmazott a külügyminiszter. Hozzátette, Szerbia felkészülten várja a tavaszi menekültáradatot, humánusan viszonyul majd az átutazókhoz, de meg fogja védeni nemzeti érdekeit. – Szerbia eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek, tiszteletben tartja Németország migránsokkal kapcsolatos álláspontját, de azt nem fogja megengedni, hogy körülöttünk mindenki lezárja a határokat, a migránsok meg nálunk rekedjenek – mondta.

A hét végén a német Deutsche Welle rádiónak adott interjújában elmondta, ha Ausztria, Szlovénia és Horvátország is lezárja a határait, akkor Szerbia is erre kényszerül. – Először is azt kell figyelnünk, mit lép Ausztria, lezárja-e a határait, azután meglátjuk, mit tesz Szlovénia és Horvátország. Szerbiát egyszerűen rákényszerítik, hogy lezárja a határait, nekünk ugyanis nincs arra lehetőségünk, hogy ennyi ember nálunk maradjon – emelte ki a szerb külügyminiszter.

Még a hónap elején a külügyminisztérium közleményben közölte, hogy a tervezett határzár a migránsok balkáni útvonalán rendkívül nehéz helyzetbe hozná Szerbiát. „Függetlenül a megértéstől, amit tanúsítunk irántuk, meg a szolidaritástól, amit mutattunk a migránsok iránt, nem engedhetjük meg, hogy az összes teher ránk zúduljon, azaz Szerbia legyen a menekültek gyűjtőtábora, valamilyen központja vagy parkolója” – áll a külügyminiszter közleményében.

Mint ismeretes, Szerbia elítélte Magyarországot, amikor déli határainál kerítést épített, és több alkalommal is hangsúlyozta Aleksandar Vučić miniszterelnök, Aleksandar Vulin szociális védelmi miniszter és Ivica Dačić is korábban, hogy Szerbia nem fog kerítést építeni. Most mégis megteszi, ha rákényszerül.

Mindeközben országszerte épülnek a további ideiglenes befogadó központok. Tegnap Preševóban újabb 350 migráns befogadására alkalmas épületet nyitottak meg, emellett két orvosi rendelőt felszereltek, egy helyiséget a kisgyermekes anyáknak, valamint egy kávézót is átadtak, ahol ingyen teát és kávét kapnak a migránsok. A preševói befogadó központ új szárnyának kialakítását a Norvég Királyság finanszírozta.

Összesen 17 városban, településen lesz tranzitközpont a migránsok számára. Ezeknek egy része már elkészült, valamennyit már üzembe is helyeztek, egy másik hányadukat pedig most alakítják majd ki régi laktanyákban, elhagyott gyárcsarnokokban. Eddig Szerbiában 6000 fő számára van hely, és újabb 3000 fő befogadására lesz lehetőség a 17 központban. Tranzitközpont van/lesz Preševóban, Tutinban, Bosilegradban, Principovacon, Adaševciben, Šiden, Zomborban, Szabadkán...

Az összesen 9000 fő számára készülő hely nem az a kvóta, amelyet az EU kiszabott Szerbiára, de a külügyminiszter szerint az ország hajlandó még a kvótarendszerben is részt venni, oly mértékben, amilyen kapacitásokkal az ország rendelkezik. Szerbia számára migránskérdésben az irányadó Németország álláspontja. Mégis, ha a dominóeffektus eléri Szerbiát, akkor kerítés lesz Szerbia határain is. Szombaton Ausztria jelentette be, hogy szigorít a migránsok beléptetésén, majd Szlovénia is nyilvánosságra hozta, hogy Ausztriához igazodva szigorít, erről értesítette Horvátországot meg Szerbiát is.

Tavaly Szerbián át 600 000 migráns vonult át. Idén a másfél hónap alatt számuk megközelíti a 65 000-et.