Összesen 11 kormányközi megállapodást és szándéknyilatkozatot írtak alá kedden Belgrádban Antonio Tajani olasz külügyminiszter látogatása alkalmából. Tajani Ivica Dačićtyal, a kormány első alelnökével és külügyminiszterrel a két kormány közös nyilatkozatát írta alá, Maja Gojkovićművelődési miniszterrel pedig a filmprodukciós kormányközi megállapodást. Ezt követően a két ország felhatalmazott képviselői aláírták a járművezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről és cseréjéről szóló kormányközi megállapodást, az infrastruktúra és a fuvarozás területét érintő egyetértési nyilatkozatot, továbbá a szerb kormány és az olasz vállalatok külpiacra jutását segítő SIMEST intézet, valamint a szerb kormány és a Cassa Depositi e Prestiti közötti szándéknyilatkozatokat. A Szerbiai Gazdasági Kamara és a Szerbiában Vállalkozó Olasz Cégek Szövetségének képviselői együttműködési nyilatkozatot írtak alá. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdasági kutatások területén egy-egy szándéknyilatkozatot írtak alá.
Ezt megelőzően Belgrádban megtartották a szerb–olasz üzleti és tudományos fórumot, amelyen 151 olasz és 246 szerbiai gazdasági társaság képviselője vett részt.
A BERUHÁZÁSOK 63 SZÁZALÉKA SZERBIÁBA ÉRKEZETT
A sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić a két ország közötti gazdasági együttműködést méltatta, mondván, hogy Olaszország nálunk a második legnagyobb külföldi beruházó, az ország három legnagyobb bankja közül kettő olasz, a kétoldali árucsere-forgalom tavaly 4,6 milliárd euróra rúgott. Az elmúlt három évben Szerbiának sikerült a Nyugat-Balkánon megvalósult közvetlen külföldi beruházások 63 százalékát Szerbiába vonzan – mondta Vučić, aki szerint az állam beruházástámogatási politikája célravezető.
– Arra számítunk, hogy jövőre Kragujevacon megkezdődik a Stellantis új elektromos autóinak sorozatgyártása, s ennek köszönhetően tovább növekszik az országaink közötti árucsere-forgalom. Addig is igyekszünk minél több olasz kis- és középvállalkozást meggyőzni a szerbiai beruházás előnyeiről. Hiszem, hogy az új olasz kormány Nyugat-Balkánnal kapcsolatos szemléletváltása hozzájárulhat a gazdasági együttműködés dinamikusabbá tételéhez. Hálás vagyok az olasz kormánynak, amiért soha nem gyakorolt nyomást Szerbiára, akkor sem, amikor bizonyos kérdésekben nem ugyanazt az álláspontot képviseltük – fogalmazott az államfő.
A TÉRSÉG STRATÉGIAI PRIORITÁS
Antonio Tajani gyümölcsözőnek értékelte a tegnapi napot, mind politikai, mind gazdasági szempontból. Kiemelte, az új olasz kormány stratégiai prioritásként tekint a Nyugat-Balkánra, és igyekszik kifejezettebbé tenni jelenlétét a térségben. Olaszország álláspontja, hogy a térség országainak mielőbb csatlakozniuk kell az Európai Unióhoz – hangsúlyozta Tajani.
– A szerb elnöknek bejelentettem, hogy áprilisban Rómában látom vendégül a Nyugat-Balkán országainak külügyminisztereit. E találkozónak is az a célja, hogy éreztessük Olaszország odafigyelését. Szeretném külön megköszönni Vučić elnöknek, hogy igyekezett hozzájárulni a béke megerősítéséhez a Balkánon. Tudjuk, hogy Koszovó vonatkozásában ez nem (volt) egyszerű. Jelenleg a Nyugat-Balkán stabil térség. A migrációs válság kezelésének tekintetében ugyancsak előrelépés jellemző. Ma Belgrádban megismételtem, hogy szükségszerű a vízumkényszer bevezetése azokkal az államokkal szemben, ahonnan a migránsok zöme érkezik – fejtette ki Tajani.
A szerb–olasz üzleti fórumtól az olasz külügyminiszter a gazdasági együttműködés erősödését reméli. Hozzátette, igyekeznek hasonló összejövetelt szervezni Triesztben is. Szavai szerint mindenekelőtt az autógyártásban és a mezőgazdasági termelésben érdekelt olasz társaságok számára lehet vonzó Szerbia.
|
Amit ígért, azt végrehajtják Válaszolva arra az újságírói kérdésre, hogy a jogászok elmondása szerint a Belgrád és a Pristina közötti legújabb megállapodások akkor is kötelező erejűek, ha azokat nem írták alá, Aleksandar Vučić ekképpen fogalmazott: „Szerbia számára csak az a dokumentum kötelező erejű, amelyiket aláírtam, vagy bélyegzővel hitelesítettem, vagy szóbeli beleegyezésemet adtam hozzá. Csak az államfő, kivételes esetben a miniszterelnök és a külügyminiszter aktusai révén keletkezik jogi következmény. Szerbia azt hajtja végre, amit korábban bejelentett. Antonio Tajanival beszélgetve is elmondtam, hogy Szerbia számára elfogadhatatlan Koszovó ENSZ-tagsága, és Koszovó államiságát sem ismerjük el. Mi a normalizációt sürgetjük.” |
Nyitókép: Beta
