A Mihajlo Pupin sugárút hatos száma alatt, a lépcsőn felfelé lépkedve lassan felelevenítem magamban, mit is mondott interjúalanyom, egészen pontosan, hol található az irodája. Ahogyan az első emeletre érve számolni kezdem az ajtókat és figyelem a melléjük biggyesztett neveket, egyre nagyobb nyüzsgést tapasztalok az egyik bejárat mögött.
Magamban azt gondolom, ez biztosan nem az igazgatóhelyettes irodája, elvégre azt szoktam meg, hogy vezető beosztású személyekhez nem lehet egy-két titkár vagy titkárnő megkerülése nélkül csak úgy bejutni. Tévedtem. Molnár Viktort, a Tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettesét úgy látszik, nem ilyen nehéz elérni, amikor bekopogtattam és elmondtam, kit keresek, a nagy irodai asztal körül dolgozók, megszakítva egy pillanatra a megbeszélést, csak intettek, hogy menjek be, itt van, akit keresek. Az irodában is beszélgetés folyik termelésről, árfolyamról, hozamokról. Amikor mindenki elhagyja a helyiséget, muszáj első kérdésként erre kitérnem: itt mindig ekkora a „forgalom”?
– Az Alap három-négy irodára szorítkozik, a napi munka meglehetősen intenzív, folyamatosan érkeznek az érdeklődők, akik a lehetőségek után kutatnak. Jönnek azok is, akik személyesen szeretnének érdeklődni a részletfizetési kötelezettségeik kapcsán a dinár-euró árfolyamról. A központi bank aznapi középárfolyama szerint kell ugyanis törleszteni az adott részletet. A támogatottak folyamatosan rendezik az irataikat, ha valaki már visszafizette a kölcsönt, akkor a jelzálogot kell törölni, az Alap kiállítja az erre vonatkozó engedélyt, ami alapján a kataszter véghez viheti az adott földterület jelzálogtalanítását. Folyamatosan intézendő napi ügyek ezek, mozgalmassá teszik az irodai életet, én nem bánom, hogy nem csupán a puszta adminisztrálással foglalkozunk.
Mióta dolgozik az Alapnál, mi tartozik a szorosabb értelemben vett munkafeladatok közé?
– Október 20-án kerültem ide, előtte három évig segédtitkárként tevékenykedtem a mezőgazdasági titkárságon. Megismerve az Alap napi munkáját, most igyekszem felvenni a ritmust, tanácsot adni, ahol csak lehet, részt venni az ügykezelésekben. Kölcsönkérvények érkeznek, utána kell nézni, megfelel-e a pályázatban feltüntetett földterület az elvárásoknak, általában a kért kölcsön értékének másfélszeresét kell jelzáloggal ellátni. Nagyon oda kell figyelni mindenre, mindennek teljesen egyértelműnek és átláthatónak kell lennie, dokumentumokat kell küldenünk a cégjegyzékhez, kataszterhez is. Vannak olyan esetek, amikor egy-két dokumentum esetében késnek a kölcsönfelhasználók, őket értesíteni kell, felszólítást kell küldeni, s néha előfordul, hogy bírósági úton kell rendezni egy-egy ügyet. Minden törvényt be kell tartani, de amennyire csak tudunk, rugalmasak vagyunk.
Hogyan tudja az Alap segíteni a földműveseket, mi az aktuális most?
– Az őszi pályázatok lezárultak október közepén, de hivatalosan is meghosszabbították azokat, amíg el nem fogynak a rendelkezésre álló pénzeszközök. Nos, december elején ez is megtörtént. Folynak már a kifizetések.
Mekkora összegekről beszélünk?
– Az Alapnak az egy évre szóló költségvetése, kölcsönkihelyezési lehetősége több mint 500 millió dinár. A megvalósítás 98 százalékos, tehát szinte minden rendelkezésre álló eszközt sikerül a felhasználóknak, a földműveseknek továbbítani. Nagyon fontos, hogy nem állnak kiaknázatlanul ezek a források, így létrejön egy folyamatos körforgás: a régebbi kölcsönök törlesztett részletei folyamatosan érkeznek vissza, ezeket újra ki tudjuk utalni. A korábbi években kétszer írtak ki pályázatokat egy hónapos jelentkezési időtartammal általában február közepétől március közepéig, majd szeptember elejétől szeptember végéig. Azt tervezzük, hogy a jövő évtől változtatunk ezen, folyamatos lesz a pályázatkiírás, egyszerre több pályázati vonal is megnyílhat, s addig nyitva is marad, amíg a pénz el nem fogy. Más jelleget szeretnénk tehát kissé adni az Alap munkájának. Ha a költségvetésből további forrásokat kapna az Alap, új pályázati lehetőségeket is indítanánk, elsősorban tárolókapacitások, hűtőkapacitások bővítése, állattenyésztésben új felszerelés beszerzése, feldolgozást célzó eszközvásárlás segítése érdekében. Még közelebb szeretnénk hozni az Alapot a felhasználókhoz.
Mi a legnépszerűbb a jelen pillanatban a pályázatok között, mire fordítják a földművesek a pénzt?
– A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapcsolható eszközök és traktorok vásárlása örvend a legnagyobb érdeklődésnek. Könnyítéseket vezettünk be, a türelmi időszakban számított kamatot teljesen eltöröltük. A kamat, egyébként, egyszázalékos, tehát megfelel a termelőknek. Traktorvásárlás esetében nem kell a földre sem jelzálogot tenni, hanem magán a megvett traktoron lesz a jelzálog a kölcsön visszafizetéséig. Az őszi kiírásnál újdonság volt, hogy a régebben megszokott 20 ezer eurós limit most 40 ezer euróra emelkedett a termelők esetében.
Mennyire ismerik jól a földművesek ezeket a lehetőségeket?
– Még mindig nem ismerik elég jól, ezért tartom fontosnak a folyamatos tájékoztatást is. Sokan nem tudják azt sem, hogy a felvett kölcsön egy részét vissza is téríthetik a tartományi mezőgazdasági titkárság, valamint a köztársasági mezőgazdasági minisztérium támogatásai által. Az Alap célja éppen az lenne a jövőben, hogy több pályázati vonal nyíljon meg egy időben, a termelők le tudják ezáltal bonyolítani a vásárlást, majd amikor kiírja a pályázatokat a titkárság és a minisztérium is, akkor vissza tudják téríteni a költségeket. Olcsóbb és kedvezőbb beruházásokhoz juthatnak ezáltal a bejegyzett gazdaságok.
Ha valakinek kérdései vannak, feltételezem, bátran fordulhat az Alaphoz.
– Személyesen, telefonon, e-mailben is érdeklődhet a lehetőségek iránt bárki. Az Alap ajtaja nyitva áll. Fontos, hogy a termelés fejlesztése, bővítése érdekében átadjuk az információkat és az érintettek, mérlegelve a lehetőségeket, kiválasszák a számukra legmegfelelőbbet.
