Szerdára hívta össze Vladimir Orlić, a köztársasági képviselőház elnöke az idei tavaszi ülésszak első rendes ülését. Ez alkalommal választják meg első alkalommal a Felső Ügyészi Tanács azon tagjait, akiket a parlament jelöl ki, valamint a Felső Bírósági Tanács tagjainak megválasztására is ekkor kerül sor.
A parlament napirendjén szerepel még az Állami Számvevőszék (DRI) Tanácsának megválasztása, a köztársasági ombudsman, valamint a Közbeszerzési Eljárások Köztársasági Jogvédelmi Bizottsága négy tagjának kinevezése is.
A parlament tavaszi ülésszaka március 1-jén kezdődik, ám másfél hónapig a képviselőház nem ülésezett. Ezért több intézmény, illetve szakember, mindenekelőtt az ellenzék is bírálta a hatalmi koalíciót és a parlament elnökét. Rodoljub Šabić ügyvéd, a Belgrádi Emberi Jogi Központ Civil Emberi Jogi Bizottságának elnöke az államvezetés gőgjének nevezte az effajta viselkedést, szerinte ugyanis a jogszabályokban előírt határidők ellenére akadályozta a parlament munkáját. Kiemelte, a hatalom kijátszotta, illetve semmibe vette az Alkotmányt és a parlament munkáját szabályozó egyéb jogszabályokat.
Snežana Paunović, a Szerbiai Szocialista Párt képviselői csoportjának elnöke, a képviselőház alelnöke az Euronewsnak elmondta, március 1-jén megkezdődött a tavaszi ülésszak, csak ülések nem voltak. Ő visszautasította, hogy a hatalmi koalíció akadályozta volna a képviselőház munkáját.
Az ellenzék viszont azt állítja, a hatalom ily módon akarja őket háttérbe szorítani. Radomir Lazić, a Ne davimo Beograd mozgalom képviselője rámutatott, az ellenzéki pártok ennek ellenére alkalmanként összeülnek és már olyan lépésekben egyeztek meg, amelyek révén a parlament visszakapja eredeti küldetését. A jobboldali ellenzék viszont azt állítja, hogy a hatalom fél felvenni a kesztyűt a problematikus kérdésekben. Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt vezetője szerint a hatalom retteg attól, hogy a Koszovót érintő német-francia javaslatról indítson vitát. Tamara Milenković Kerković, a Dveri képviselője szerint pedig az EPS (Szerbiai Villanygazdaság) magánosítása kapcsán kívánják elkerülni a hatalmi koalíció képviselői a kellemetlen kérdéseket.
Dušan Milenković politológus a média megkeresésére többek között kiemelte, hogy a parlament és a parlament elnöke is az ellenzék megnyilvánulási lehetőségeit kívánja szűkíteni. Mint mondta, mindegyik ellenzéki pártnak van olyan témája, amit a parlamenti munkán keresztül szeretne kiaknázni, a nyilvánosság előtt, hiszen az ülések élő közvetítésben zajlanak. Ezért történik meg az, hogy egymástól tematikában teljesen eltérő napirendi pontokat vonnak össze, így az ellenzék is rövidebb időt kap arra, hogy a fontos kérdésekben kifejtse a véleményét és kritikát fogalmazzon meg a hatalommal szemben.
Cvijetin Milivojević politológus kiemelte, a többpártrendszer óta, 33 év alatt a szerbiai parlamenti életben nagyon sok minden történt. Többek között rámutatott, a köztársasági képviselőház az ország legmagasabb képviseleti és törvényhozó testülete és minden ami az ország identitását, integritását és területi integritását érinti, a hatáskörébe tartozik, nem pedig az államfő, vagy a kormány hatáskörébe.
Leszögezte, ha a parlament alelnöke azt mondja, ők nem akadályozzák a parlament munkáját, akkor ez csakis a kormány részéről érkezhet. Úgy tűnik, a kormány el akarja kerülni, hogy kiderüljön, a Koszovóval kapcsolatos tárgyalások körül gondok vannak. Ugyanakkor felrótta az ellenzéknek, ha úgy gondolják, hogy az államfő alkotmányellenes lépéseket tett, kötelességük erre rámutatni és minden rendelkezésükre álló eszközt felhasználni annak érdekében, hogy azt megakadályozzák.
Nyitókép: Narodna skupština Srbije/Tanjug
