Topolyán nagy hagyománya van a színjátszásnak, hiszen a huszadik század derekán a városban működő Járási Színház olyan örökséget hagyott hátra, amely meghatározta a topolyai színjátszást a későbbiekben. A kétezres évek elejétől a Mara Amatőr Színház is intenzíven működik, és meghatározó kulturális szegmense a város művelődési életének – mondta Hajvert Ákos, az MNT Végrehajtó Bizottságának kultúrával megbízott tagja, aki lapunknak elismerően nyilatkozott a Mosolycsalók tevékenységéről és a legújabb előadásáról.
Részlet az előadásból (Facebook)
– Nem régi történet, viszont úgy hiszem, hogy sikertörténet a Mosolycsalóké. Kiemelném Jankovics Andrea színművész nevét, aki fiatalokat, gyerekeket kapcsol be a művészeti mozgalomba. Ez azt eredményezi, remélem, hogy olyan fiatal felnőttek, majd később felnőttek lesznek, akik szeretik a színházat és szeretnek színházba járni. A dzsungel könyve előadás arra mutatott rá, hogy mekkora közösségi ereje van egy-egy színházi előadásnak, mivel a gyerekek telt ház előtt játszották a darabot, a színháznak nemcsak kultúrát átadó szerepe, hanem valóban közösség-összetartó ereje is van – fogalmazott Hajvert Ákos.
A Liliputi Mosolycsalók, a Mosolycsalók és a Fosszilis Mosolycsalók közös zenés játékára sokan voltak kíváncsiak: a bemutató és az előbemutató is telt ház előtt zajlott. Jankovics Andreát, a Mosolycsalók vezetőjét az előadás összeállításának részleteiről kérdeztük.
Milyen folyamat zajlott le az ötlettől a megvalósításig?
– Nehéz szülés volt, ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem. A darab hossza nem igazán ennek a korosztálynak való, de ez bizony kőkemény fegyelmet, munkát igényel, és egy egész embert kíván, hiszen fizikailag, érzelmileg és lelkileg is kimerít. Nagy falat volt ennyi gyerekkel dolgozni. Magyar Zsófia koreográfusként vett részt a munkában, a koncepcióm, elképzeléseim szerint alkotta meg a mozgást, Kőműves Csaba Bence pedig a színpadi harcokat dolgozta ki. Majoros Róbert a fénytervet varázsolta a színpadra, Huszár Attila a fénypult mögül ezt lehetővé is teszi, hogy lássuk, Pastyik Nóra a zenét, Boros Gábor a mikroportokat kezeli. Budinčević Krisztián csodafüggönyöket festett, Dudás Tatjana pedig kígyójelmezt varrt nekünk. Tehát nagy alkotógárda áll a csapat mögött. A Művelődési Ház, Csípe Tímea igazgatónővel az élen, és Topolya község is mindenben támogatott minket. Mindent nekik köszönhetünk, meg persze a Proscenium Szerzői Ügynökségnek, amelytől megszereztük a jogokat.
Három korosztály játszik egyszerre a darabban. Miben fejlődtek a legtöbbet a gyerekek korcsoportonként?
– A csoportokon belül is különböző dolgokra kellett összpontosítani. A színház, a színjáték a határaink feszegetéséről is szól, természetesen, de én jobban szeretem azt mondani, hogy kibontakozunk, átengedjük magunkat a játéknak. A saját énünket az öltöző fogasán hagyjuk, s amíg a színpadig érünk, addig a szerepet húzzuk magunkra, belebújunk más bőrébe. A két idősebb korosztálynak ez egyértelműen egyre könnyebben megy. A Liliputi csoportunkra a teljes feszélyezetlenség jellemző, ha lehet általánosítani. A gyerekek egyik erénye pont ez lesz a későbbiekben, már nem igazán lesznek szégyenlősek, könnyebb lesz velük dolgozni. Minden korosztálynak meg vannak a maga szépségei és nehézségei.
A darabot megelőzően már megörvendeztették énekes-táncos-zenés előadással a nézőket. A csapat végleg megtalálta a műfaját?
– Úgy érzem, hogy most van egy nagyon erős csapat, amely énekben és mozgásban is jó alapokkal büszkélkedik, s butaság lenne részemről ezt nem kihasználni. A színészi játékban is határozottabbak, egyre biztosabbak magukban. Még azok is, akik az első találkozásunkkor azt mondták, jobban szeretnek csoportosan szerepelni, mostanra már kérték tőlem a nagyobb szerepet, a több szöveget, jelenetet. Tehát a zene, a tánc egyfajta biztonságot nyújt nekik, mert ez már ismerős talaj. Prózai színház, kreatív zenéléssel – ez a következő tervem velük, bízom benne, hogy létrejön – mondta Jankovics Andrea.
A Mosolycsalók sikeresen bemutatkozott Temerinben a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján, amelyen többen színészi díjat kaptak, és májusban ismét láthatjuk a csoportot Topolyán.
Nyitókép: A fiatal színjátszók énekben és mozgásban is jó alapokkal büszkélkednek (Facebook)
