A vajdasági ombudsman fennállásának tizedik évfordulója alkalmából a Tartományi Képviselőházban tegnap díszülést tartottak. Felszólalásában Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman emlékeztetett a vajdasági parlament mintegy tizenegy évvel ezelőtt meghozott döntésére, mellyel előirányozta a polgárok jogvédő irodájának a létrehozását. Olyan döntés volt ez, mondta, mely az emberi jogok előbbre vitelének a szándékával született, s e szándék megvalósulását eredményezte. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban vitathatatlanul javult a polgárok jogainak tiszteletben tartása, nem szabad azonban azt hinnünk, hogy már túl vagyunk a munka oroszlánrészén. Könnyen meg lehet változtatni egy-egy törvényt, ennél azonban már sokkal nehezebb feladat változtatni a szokásokon, viselkedésen, hozzáálláson – értékelte az ombudsman. Elégedettségének adott hangot azért, hogy a polgárok egyre nagyobb számban ismerik fel a hivatal jelentőségét, szerepét, s azért is, hogy a közigazgatási szervek is jobban odafigyelnek az ombudsman kritikájára, kifogásaira, készebbek az együttműködésre, mint egy évtizeddel korábban. Ami az ombudsmani ajánlások teljesítési szintjét illeti, az 65 százalékot tesz ki Vajdaságban is, ugyanúgy, ahogy az Európai Unió államainak többségében, melyekben ennek az intézménynek jóval nagyobb hagyománya van.
Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke arról beszélt, hogy az intézmény fennállásának elmúlt évtizede bebizonyította, mennyire nehéz összhangot teremteni a törvényes előírások és a mindennapi élet között, s hogy a jogszabályok sohasem számítanak tökéletesnek, legfeljebb törekszenek a tökéletesség elérésére. Az emberi jogokért folytatott küzdelem egy olyan harc, mondta, melyet nap mint nap kénytelenek vagyunk újrakezdeni. Az emberi jogokat, a demokráciát és a békét olyan alapelemeknek nevezte, melyek az egészséges társadalom kiépítésének előfeltételeit jelentik. Célként jelölte meg egy olyan rendszer létrehozását, melyben az egyén szabadságjogai sérthetetlenek.
Deli Andor, a tartományi kormány alelnöke véleményének adott hangot, hogy bő tíz évvel ezelőtt még kevesen tudták, mit jelent az ombudsman kifejezés, vagy azt, miért kell egy olyan intézmény, amelyik ellenőrzi a közigazgatás munkáját, amelyik felhívja a figyelmet az emberi, a kisebbségi jogok megsértéseire. Az intézmény tárgyak ezreivel foglalkozott a mögöttünk álló tíz évben, folyamatosan rámutatott az adminisztráció mulasztásaira, s teszi ezt továbbra is, ami nagyban hozzájárult a munka színvonalának emeléséhez – értékelte Deli.
A díszülésen részt vett és felszólalt a köztársasági ombudsman is. Saša Janković közölte, hogy egy újnak számító demokráciában élünk, ami annyit jelent, hogy nem túl rég léptünk ki a totalitárius rendszer kereteiből, s a jogállamiság, a hatalomgyakorlás ellenőrzése is viszonylag újnak számít társadalmunkban. Az efféle periódusokat a polgárok jogi, gazdasági vonatkozású nagy elvárásai jellemzik, melyeknek a gyenge jogállamiság, a megosztott társadalom és a csonka törvényes rendelkezések nem tudnak eleget tenni. Mint Janković közölte, a hatalom ellenőrzéséhez politikai ellenzékre, egy valódi vitának helyt adó parlamentre, szabad, ám felelősségteljes médiára, erős civil szférára és szakszervezetekre, független igazságszolgáltatásra és olyan független intézményekre van szükség, mint amilyen az ombudsman vagy a revizor.
Rafael Ribó katalán ombudsman, Zlatko Marosiuk, a szerbiai helyi önkormányzati jogvédők egyesületének vezetője és Vesna Petrović, a belgrádi Emberi Jogi Központ végrehajtó igazgatója is üdvözölték a díszülés részvevőit. A katalán vendég kiemelte, hogy a gazdasági nehézségek és a demokratikus mechanizmusok hiánya továbbra is akadálynak számítanak, s fontosnak nevezte nyomást gyakorolni az európai kormányokra annak elérése céljából, hogy ne csökkentsék folyamatosan a polgárok jogvédőjének munkájára jóváhagyott költségvetés összegét.
