Nem változtatott Szerbia korábbi álláspontján a daytoni megállapodást illetően, továbbra is tiszteletben tartja annak minden előírását, ahogyan a nemzetközi jog tiszteletben tartását is mindenekfeletti kötelezettségének tartja –, állapította meg pénteken Banjalukában, a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia tisztségviselőinek találkozóit követően Aleksandar Vučić szerb államelnök. Úgy fogalmazott, hogy Dayton Bosznia-Hercegovina létezésének alapját jelenti, s ekként tekint a békeszerződésre Belgrád is. Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina területi integritását is a részét képező két entitással, s arra számít, hogy Bosznia is hasonlóképpen viselkedjen Szerbia területi épségével kapcsolatos kérdésekben. Sajnos, nem így cselekedett, amikor Koszovó tagságáról kellett véleményt nyilvánítania az Európa Tanácsban, fűzte hozzá. Mint mondta, a szerb entitás és Szerbia között kiválóak a kapcsolatok, közösen emlékeznek minden történelmi tragédiára, amelyet a szerbségnek át kellett élnie. Vučić kiemelte, Szerbiának nincsen semmi gondja azzal kapcsolatban, hogy megemlékezzen és tiszteletben tartsa más nemzetek áldozatait is, arról viszont nem hajlandó lemondani, hogy saját áldozatainak megfelelőképpen emléket állítson. Szerbia méltánytalannak tartja a boszniai szerb vezetők ellen bevezetett amerikai és európai szankciókat, maga nem fog alkalmazni hasonló megszigorításokat, úgy fog viselkedni, mintha azok nem is léteznének, értékelte a köztársasági elnök. Az ország közelebbi kapcsolatok kiépítésére törekszik Bosznia-Hercegovinával és a régió országaival, befektet továbbra is a szerb entitás területén, s nem hajlandó lemondani a Nyitott Balkán elképzelés szélesebb körű megvalósításáról sem.
Ezek voltak a pénteki nap legfontosabb üzenetei, melyeket a szerb államfő a boszniai Szerb Köztársaságban tett látogatása során közölt. A kétnapos utazás második napján, mint ismeretes, Prijedorban szervezték meg este a horvátországi Vihar hadművelet szerb áldozatainak emléket állító központi rendezvényt. Milorad Dodiknak, a szerb entitás elnökének javaslatát fogadta el voltaképpen Aleksandar Vučić szerb államfő, aki csütörtökön megérkezett az entitásba, pénteken ott volt az említett megemlékezésen is. Vučićot elkísérte Porfirije szerb pátriárka és a szerb kormány küldöttsége is.
AZ EMLÉKEZÉS HELYEI
Pénteken Vladimir Orlić, a szerbiai, valamint Nenad Stevandić, a boszniai szerb parlament elnöke is egyeztetett, de Ana Brnabić szerb és Radovan Viškovićboszniai szerb kormányfő is megbeszéléseket folytatott. Miloš Vučević szerbiai védelmi tárcavezető Siniša Karan boszniai szerb belügyminiszterrel, Jelena Begović tudományügyi és technológiai fejlesztésügyi és Mihail Jovanović tájékoztatási és távközlésügyi miniszter pedig Željko Budimir boszniai szerb tudományos-technológiai fejlesztésügyi, felsőoktatási és információs társadalmi tárcavezetővel tárgyalt. A bilaterális és trilaterális találkozók témáját az oktatás és a minisztériumok közötti együttműködés terén megvalósítható lehetőségek képezték.
Ülésezett a Szerbia és a boszniai szerb entitás közötti együttműködéssel megbízott kormányközi tanács. A két kormányfő közötti megbeszélést követően aláírtak egy megállapodást arról, hogy a második világháborús, jasenovaci áldozatok emlékének adózva két azonos kinézetű emlékközpontot nyitnak majd Donja Gradinában és Belgrádban. A központi megemlékezés kezdete előtt elhelyezték az emlékezés virágait a Bosanski Petrovac közelében felállított emlékműnél – 1995. augusztus 7-én bombát dobott a horvát hadsereg a szekereken itt menekülő szerbekre, tízen életüket vesztették, köztük négy gyermek is. Dodik a helyszínen elmondott beszédében kiemelte, a szerb áldozatokra való emlékezés helye ez, azt üzeni, hogy a szerbség soha sem lesz hajlandó megfeledkezni áldozatairól. A nap folyamán arról is beszélt, viszonyulásával Szerbia igazolja, hogy az entitásnak nem egyedül, elhagyatottan kell küzdenie.
250 EZER MENEKÜLT, 1700 ÁLDOZAT
Az utóbbi években, sőt, évtizedekben semmi sem változott a régióban a Vihar hadművelettel kapcsolatos gondolkodás terén. Szerbiában gyászolnak, Horvátországban pedig ünnepségsorozattal emlékeznek arra, augusztus 4-e tehát nemcsak a délszláv háború egyik tragikus eseményére való emlékezés napja, hanem az a nap is, amikor újfent megmutatkoznak a Szerbia és a Horvátország közötti ellentétek. Szerbiában a horvát katonai és rendőrségi akcióra etnikai tisztogatásként tekintenek, míg Horvátországban az ország függetlenségének a kiteljesedését eredményező felszabadító akcióként. A szerbiai Menekültügyi és Migrációs Biztosság kimutatása szerint a Vihar hadművelet során több mint 250 ezer szerb nemzetiségű polgárt üldöztek el horvátországi otthonából, míg több mint 1700-an életüket veszítették, vagy eltűntek. A Vihar hadműveletben elüldözött, meggyilkolt vagy eltűnt személyek, illetve hozzátartozóik érdek-képviseleti ernyőszervezetének adatai szerint a négynapos akció során 1861 személy veszítette életét, vagy tűnt el, közülük 1211-en civilek voltak. A civilek több mint 60 százaléka 60 évnél idősebb személy volt. Az áldozatok között 548 nőt és 12 gyermeket jegyeznek. Mint hozzáteszik, több mint 20 ezer, szerbek lakta házat felgyújtottak, míg 40 ezret elfoglaltak. Horvátországban napjainkban is az a hivatalosan elfogadott álláspont, hogy a szerbek önszántukból hagyták el otthonaikat, mivel nem kívántak Horvátországban élni.
Nyitókép: Tanjug
