Az októberben esedékes népszámlálás előkészületei megkezdődtek, így Belgrádban a nemzeti tanácsok képviselőivel egyeztetnek a népszámlálás kapcsán felmerülő kérdésekről.
A kétnapos tanácskozás (szerdán és csütörtökön) fontossága, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai szabadon vállalják hovatartozásukat, illetve hogy a saját anyanyelvükön kapjanak meg minden kellő információt a népszámlálásról. Szerdán a 23 nemzeti kisebbségből 11 képviseltette magát.
Hajnal Jenő, a Pannon RTV-nek adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy Szerbiában legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást, akkor valamivel több mint 253 ezren vallották magukat magyarnak az országban. Egy adott nemzeti közösség létszámától függ, hogy mekkora mértékben és milyen jogokkal rendelkezhet, milyen támogatásokban részesülhet.
Ezért is fontos, hogy minél többen vallják magukat magyarnak a népszámláláskor – hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Hajnal rámutatott, minden kisebbséget érint a létszámcsökkenés, ám a nemzeti tanácsok célja, hogy az oktatásban, a művelődés, a média és a nyelvhasználat terén ezeket a jogokat, az eddig kiépített infrastruktúrát, tudást fenntartsák, illetve megtalálják a módját annak, hogy lefékezzék az elvándorlást.
– Bárki, aki ehhez a szülőföldhöz kötődik, és itteni kapcsolata van, jelentkezzen be és vegyen részt a népszámlálásban. Tekintet nélkül arra, hogy itt vagy külföldön él ebben a pillanatban. Az Eurostat népszámlálási adata alapján kiderül, hol veszik majd nyilvántartásba. A mi célunk az, hogy az ideiglenesen külföldön tartózkodók is itt legyenek nyilvántartásba véve. Ez a mi erőnket, a mi hitelességünket erősíti, és nyilvánvalóan a joggyakorlásban is óriási szerepe lesz – magyarázta Hajnal a Pannon RTV-nek nyilatkozva.
Szerbiában több mint 20 nemzeti közösség él, az októberi népszámlálás népszerűsítése 13 nyelven zajlik majd, a terepen magyar anyanyelvű népszámlálási biztosok is dolgoznak majd.
Gordana Čomić emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszter rámutatott arra, hogy a népszámlás alapvető célja, hogy mindenkit számba vegyenek, hiszen a többségi nép és a kisebbségek együtt alkotják Szerbiát.
– Ezek nemcsak számadatok, hanem a kisebbségi politika alapját, illetve a pénzelés alapját is képezik, ahogy minden olyan kérelem alapját, amelyeket a kisebbségi közösségek az emberi és kisebbségi jogokért felelős minisztériumhoz intéznek – mondta Čomić.
Az októberi népszámlást a múlt évben kellett volna elvégezni, de a járvány miatt az idénre halasztották. Október 1-je és 31-e között tartják meg, és az első eredményekre leghamarabb 2023 januárjában lehet számítani.
Ősszel nemzeti tanácsi választások is lesznek Szerbiában.
