Szerbia soha sem futamodott meg a nehéz döntések meghozatala elől, s ezúttal sem mutat félelmet, ha efféle döntés elfogadásáról lesz szó, amennyiben az a szerb nép és állam érdekeit szolgálja – értékelte tegnapi koszovói látogatása során Ana Brnabić szerbiai kormányfő. Az észak-koszovói szerbség képviselőivel folytatott megbeszélés után Kosovska Mitrovicán azt nyilatkozta, hogy „mások minden alkalommal megfutamodtak a könnyű és a nehéz döntések elől is, egyik rossz elképzelést a másik követte”, amíg az ország nem lépett a felelősségteljes politizálás útjára. Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő közös levelével kapcsolatban nem mondott sokat, mert – mint megjegyezte – azt a két vezető európai politikus Aleksandar Vučić államfőnek címezte. A levélben, melyet Macron és Scholz Albin Kurti koszovói kormányfőnek is továbbított, az áll, hogy a belgrádi és a pristinai vezetőnek is a jelenlegi körülményekkel összhangban kellene fellépnie: Európa sorsdöntő pillanatot él át, melyben saját biztonsága és stabilitása a kérdés, s ugyanez vonatkozik a nyugat-balkánira is, így ezzel összhangban arra kérik a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt, hogy mutasson flexibilitást a rendezetlen kérdések megoldása érdekében, annak tudatában, hogy a rendezés nemcsak könnyű, hanem nehéz döntések elfogadását is igényelni fogja. Az uniós vezetők arra biztatták a balkáni politikusokat, tegyenek meg mindent azért, hogy Európa ezen szegletében ne kelljen aggódni a béke és a biztonság miatt, s folytassák a megkezdett brüsszeli dialógust, melyen mihamarabb konkrét eredményekre van szükség. Brnabić Kosovska Mitrovicán azt mondta a levél tartalmával kapcsolatban, hogy az államnak adott pillanatokban egyrészt kötelessége, másrészt felelőssége is a súlyos döntéseknek az elfogadása.
KOSZOVÓN A SOR
A szerb kormányfő szerint azonban nem Belgrádnak kellene meghoznia a következő nehéz határozatot, hanem Pristinának, amely 2013 óta „feledkezik meg folyamatosan” a szerb községek közösségének megalapításáról. Kiemelte, a szerb önkormányzatiság a brüsszeli megállapodás alappillérét jelenti, ezért elkerülhetetlen annak implementálása. Áprilisban a brüsszeli megállapodás egy évtizedéig jutunk, s még mindig nem történtek konkrét lépések a pristinai vállalások teljesítése irányában – hangsúlyozta Ana Brnabić.
– Az elmúlt heteket a felkorbácsolt kedélyek határozták meg. Vučić elnöknek sikerült megőriznie a szerb személyi igazolványok használatát Koszovó területén, ami nagy eredménynek számít az itt élők számára, hiszen megkönnyíti mindennapjaikat. Továbbra is készen állunk támogatni minden olyan kezdeményezést, ami a kompromisszum irányába mutat, és a mindennapokat teszi elviselhetőbbé az emberek számára. Továbbra is felhívjuk azonban a nemzetközi közösségnek, elsősorban az Európai Unió tagállamainak a figyelmét arra, hogy hatékonyabban kell dolgozniuk a brüsszeli megállapodás érvényesítésén – állapította meg koszovói látogatása során a szerb kormányfő, és kifejezte abbéli reményét, hogy a közeljövőben az Ibartól délre élő szerbség tagjait is meglátogatja.
„MINTHA HAZAÉRTEM VOLNA”
Az Open Balkan kezdeményezés kapuja Pristina előtt is nyitva áll – jelentette ki Ana Brnabić, aki azt mondta, a Belgrádban tartott borkiállítás ékes példája annak, hogyan kell kinéznie a régióbeli együttműködésnek. Mint fogalmazott, Pristina csatlakozása a kezdeményezéshez jó út lenne a viszonyok harmonizálásához, az igazi kommunikáció megkezdéséhez. Azon kell munkálkodni, hogy minél több új munkahely nyíljon, minél szorosabb legyen az együttműködés, és erősebb a gazdaság. Ha mindez megvalósulna, könnyebb lenne rendezni a még nyitott kérdéseket.
Koszovói albán újságírók azon kérdésére válaszolva, hogyan érezte magát az adminisztratív átkelő átlépésekor, a szerb kormányfő elmondta, mintha hazaérkezett volna.
Járt Zvečanban is, ellátogatott a Banjska kolostorba, tárgyalt Teodosije raškai-prizreni ortodox püspökkel.
A KENYÉRNÉL IS FONTOSABB
A látogatás kapcsán Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője tegnap Kosovska Mitrovicán azt mondta, a szerb kormányfő látogatása többet jelent egy utazásnál, a szerb állam koszovói jelenlétét tükrözi, amire most a kenyérnél is nagyobb szüksége van az ottani szerbségnek.
ELÉG EGY SZIKRA
Továbbra is bonyolultnak számít Belgrád és Pristina viszonya, olyan helyzettel állunk szemben, amelyben egy apró szikra is fegyveres konfliktust válthat ki, s ez mindenki előtt teljesen világos – jelentette ki tegnap Slobodan Zečević, az Európai Tanulmányok Intézetének elemzője. Rámutatott, hogy ezt a helyzetet próbálta meg kezelni a német kancellár és a francia államfő is, amikor levelet intézett Kurtihoz és Vučićhoz. Mindketten felismerték, hogy veszélyforrás van jelen a Nyugat-Balkánon, amelyet a legkönnyebben a kapcsolatok erősítésével, az európai integrációk sebességének fokozásával lehetne megszüntetni. Az EU sem szeretne szemtanúja lenni egy újabb összetűzésnek a kontinensen, ennek tudható be az a számos reakció, amelyet az utóbbi időben láthattunk a kialakult problémák rendezésekor és a személyi igazolványok kölcsönös elismerésének ügyében is. Zečević szerint Brüsszelnek nem titkolt célja, hogy csökkentse Oroszország és Kína befolyását Koszovó kérdésében, s megerősítse a dialógussal megbízott uniós különmegbízott, Miroslav Lajčák szerepét. Mindezt az ukrajnai háború váltotta ki, a nyugati diplomácia azon dolgozik, hogy megelőzze a feszültség áttevődését Európa más térségeire – értékelte.
PRISTINA KÉPVISELŐI BUJANOVACON
Miközben tegnap Ana Brnabić az észak-koszovói szerbeket kereste fel, a hivatalos Pristina képviselői a dél-szerbiai albán közösség képviselőivel tárgyaltak Bujanovac és Preševo községben. A koszovói küldöttséget Besnik Bislimi kormányfőhelyettes vezette.
