Még csak pár nap, és ismét elkezdődik az iskola. Az a szülő, aki igazán előrelátó és gyakorlatias, már hetekkel ezelőtt elkezdte a készülődést: alaposan utánanézett annak, mire lesz szükség az iskolában, hol érdemes beszerezni a nélkülözhetetlen tanfelszerelést, és arra is gondot fordít, hogy gyermekét, a leendő elsőst lelkileg felkészítse élete nagy változására. A legtöbben azonban az utolsó pillanatban kezdenek kapkodni, ami az idegeket és a családi költségvetést is jobban megviseli, arra pedig már végképp nem gondolnak, hogyan tegyék az iskolavárást széppé és örömtelivé a gyermek számára.
A leendő elsősök szülei nincsenek könnyű helyzetben, ha maguknak kell eldönteniük, mi is kerüljön az iskolatáskába. Sok olyan eszköz kerülhet a listára, ami valójában teljesen fölösleges lesz, így növelve az amúgy is tetemes kiadásokat, és sok olyan dolog is lehet, ami egy tapasztalatlan szülőnek nem jut eszébe, hiányos lehet a felszerelés, és később majd kapkodva kell pótolni a kimaradt tanszereket. Az iskolák ma már általában a beiratkozáskor adnak egy listát a beszerzendő dolgokról, de ez még nem vált általános gyakorlattá.
Potrebić-Tőzsér Gabriella óbecsei tanítónőt arról kérdeztük: tapasztalata szerint milyen haszontalan és felesleges tanszerek kerülnek leggyakrabban az elsősök iskolatáskájába, és milyen vásárlási tanácsokat tud adni a leendő elsősök szüleinek?
– Mi már az óvodában elmegyünk egy szülői értekezletre, és útmutatót adunk a szülőknek, hogy mire lesz szükségük a gyerekeknek az iskolában. Semmiképpen ne vegyenek például emeletes, nagy tolltartót: ezek gyenge minőségűek, sok felesleges holmit tartalmaznak, és az órákon állandóan nyitogatják-csukogatják a gyerekek. A jó tolltartó egyszerű és villámzáras, grafitceruza, törlőgumi és színesceruza van benne. Nincs szükség patentceruzára sem, helyette 3 darab hegyezett grafitceruza is megteszi. A törlőgumi legyen kicsi és egyszerű, de jó minőségű, ami kb. 15 dinárba kerül – az olcsó, színes-szagos radír csak maszatol, de nem töröl. A színesceruzára is érdemes kicsit többet áldozni, mert az „olcsó”, kínai faszínesnek törik a hegye, és színe sincs, de a víziszínesre is igaz, hogy a kínai használhatatlan, viszont 100 dinárért már lehet jó minőségűt venni. A színesekből nem kell nagy szett, elég a 10-12 darabos is – a gyerekek úgyis csak az alapszíneket fogják használni az iskolában. Füzet- és könyvborítónak nem javaslom a papírt, helyette remek választás a 23 dináros, átlátszó, méretre állítható változat – garantáltan kibír négy évet is. A gyurmát pedig mi magunk készítjük az iskolában, az egyik padsor hozza hozzá a lisztet, a másik a sót – jobb is, olcsóbb is, mint a boltban kapható. A táska legyen kicsi és merevítős, ez a hátat is tartja és nem gyűrődnek benne a könyvek, füzetek.
Hány kilót nyom egy iskolatáska?
– Nem tudnám megmondani, de hazavinni csak azt kell, amiből házi feladat van, a többi holmi az iskolában maradhat. Igaz, ezzel a lehetőséggel nem él minden szülő, sokan szeretik megnézni, mit tanultunk az iskolában...
Hogyan lehet a gyermekeket felkészíteni arra a nagy változásra, amit az iskola jelent?
– Nálunk 4 éve létezik egy egyedülálló iskola-előkészítő program, amelynek keretében januártól havonta egy szombaton a gyerekek számára tematikus foglalkozásokat tartunk, a szülők pedig felvilágosító műhelymunkán vehetnek részt, de szerveztünk már álarcosbálat is a gyerekeknek. Új barátságok születnek így már az iskolakezdés előtt, és elmaradnak a könnyek.
Egy magyarországi kutatásból kiderült: minden második vásárló számára fontos, hogy a tanszercsomag ne csak olcsó, hanem tartós és színvonalas is legyen. Ezt az egyik óbecsei könyvesboltban is megerősítették, elmondásuk szerint a vásárlók felének az a fontos, hogy olcsó legyen a tanszer, a másik fele viszont arra is figyel, hogy a vásárolt termékek ne legyenek silány minőségűek. Elmondásuk szerint a vásárlók többsége még az iskolakezdés előtt, augusztus utolsó heteiben szerzi be a szükséges tanszereket, és általában 10 és 15 ezer dinár közötti összeget költenek el ilyenkor a boltokban. Az A5-ös füzetek 25-80, a grafitceruzák 13-40, a színesceruza-készlet 115-225, a vízfesték 102-375, a zsírkréta 75-175, az A4-es rajzpapír 30, az ecsetkészlet 120, a táskák 3240-3540, a gyurmacsomag 68, az olló 67, egy kisebb tolltartó 356, a füzetborító 10, a könyvborító 15, a címke 10-20, a ragasztó 22-120 dinárba kerül itt a legkisebbeknek. A kérdés, hogy létezik-e a bolt kínálatában újrahasznosított papírból készült füzet vagy festetlen, natúr grafitceruza, meglehetősen naiv volt: környezetvédelmi szempontok még nem jelentek meg a papír- és írószer-kereskedelem ezen piacán. A hipermarketek is hirdetnek akciós (és sokszor kétes minőségű) tanszereket mostanság: Óbecsén az egyik kereskedelmi lánc boltja színes filctollakból, zsírkrétákból, faszínesekből, hegyezőből és kifestőskönyvből álló csomagot 50, iskolatáskát 750, 12-es vízfestéket 55, 12 darabos faszínest 45, 10-es gyurmát 57 dináért árul.
Hogy nemcsak az ár a fontos, hanem a minőség is, Varnyú Diana is megerősítette: kislánya most indul ötödik osztályba, kisfia pedig elsős lesz szeptembertől. Diana tanítónő, diákjai most lesznek másodikosok:
– Nehezen tudnám hirtelen megmondani, mennyit költöttünk a kisfiunk tanfelszerelésére, mert mi már hónapok óta tudatosan készülünk erre, az első ajándékot az iskolakezdéshez a Jézuska hozta karácsonykor. Ez így nemcsak anyagilag könnyebb a családnak, de a leendő kisiskolást is folyamatos izgalomban, kíváncsiságban tartja. A tankönyvekért szerencsére nem kell fizetniük a szülőknek. A kisiskolásoknak én még a puha fedelű füzetet ajánlom, ebből a kisfiunknak 7 darab van, ezekhez kell borító meg a 9 könyvhöz. Iskolatáska, teli tolltartó, vízfesték, zsírszínező, filctoll, faszínes, kollázspapír, ragasztó, olló, rajztömb, gyurma…
Minimum tízezerre saccolják a szülők kisfiuk iskolakezdési tanfelszerelését, később utánaszámolok: ennél lényegesen többe kerülhetett, úgy számolom, 12 ezer alatt nemigen lehetett megúszni. Ehhez jönnek még a házi olvasmányok és a tornafelszerelés – tornacipő, nyárra póló, rövidnadrág, télre szabadidőruha. Ezek legyenek kényelmesek és jók, mert a minőség itt is megtérül.
Szülőként, pedagógusként mit tanácsol az újdonsült elsős szülőknek?
– Iskolakezdés előtt nem kell erőltetni odahaza az írást, olvasást. A tapasztalatok azt mutatják, az év végéig mindenki megtanul írni-olvasni a saját tempójában, körülbelül áprilisig „összeér” a gyerekek tudása. Ha a szülő feszült és szorong, ezt a gyerek is átveszi, olyan is van, hogy az iskolával „fenyegetik” az óvodást. Az iskolakezdéskor az első két hónap a nehezebb, tanítóknak, gyerekeknek egyaránt ez az időszak jelenti az igazi próbatételt, de novembertől már sínen vagyunk, addigra szokják meg a gyerekek az új környezetet, a tanulást…A szülők ilyenkor különösen figyeljenek oda a gyermekükre: ha hazaér az iskolából, tegyenek félre mindent, csak ő legyen a fontos. Beszélgessenek sokat!
